Miután korábban a Kúria a lakáscélú hitelekről is kiadott egy hasonló tervezetet, a jelenleg szakmai egyeztetés alatt lévő útmutatás most azt taglalja, hogy a nem lakáscélú hiteleknél milyen esetekben minősül tisztességtelennek vagy éppen semmisnek egy egyoldalú szerződésmódosítás, illetve mely esetekben fogadható el, hogy a bank utólag változtat a szerződés feltételein. Az ilyen állásfoglalás jelentősége pontosan az, hogy a fogyasztóvédő, illetve a jogsérelmet szenvedett ez alapján tisztában lehet azzal, hogy mikor érdemes bírósághoz fordulnia, és mikor néz ki számára egy eleve elbukott per.

Eddig sokszor csak betlire játszottak a pereskedő adósok: a Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület (KÖFE) tapasztalatai szerint nem ritka, hogy azonos hátterűnek tekinthető, egyoldalú szerződésmódosítási ügyekben különböző bíróságok máshogy ítélték meg, hogy jogos volt-e a pénzügyi szervezet részéről az egyoldalú szerződésmódosítás vagy sem. A szakmai szervezetek Kúriához beérkező véleménye nyomán formálódó állásfoglalás szerint a hitelfeltételek – kamat, díj, költség – ügyfélre nézve kedvezőtlen, egyoldalú módosítása még nem feltétlenül teszi tisztességtelenné a szerződést. Amennyiben azonban a szerződés feltételei az átlagfogyasztó számára nem egyértelműen meghatározottak, így például a hitelszerződés nem tartalmaz tételes felsorolást az egyoldalú szerződésmódosítás eseteiről, egy későbbi módosítás esetén az már sérelmes lehet.

Többi között az is tisztességtelen, ha olyan okot jelöl meg a bank az egyoldalú szerződésmódosítás okaként, amire a hitelintézetnek is ráhatása lehet. A Kúria vitaanyaga szerint, amennyiben a hitelfeltételek olyan mértékben megváltoznak, hogy azt előre, a szerződéskötéskor nem lehetett volna előre látni, akkor a hitelezőnek kötelessége biztosítani a fogyasztó számára a szerződésbontás lehetőségét. A KÖFE adatai szerint egyébként havonta mintegy 30-40 panasz érkezik be különféle hitelek kapcsán, ám azt nem tudni, hogy ebből mennyi jogvita landol a bíróságokon.