Romney magatartását az magyarázza, hogy republikánus körökben élesen bírálják a jegybank értékpapír-vásárlási, azaz „mennyiségi könnyítési” politikáját, annak esetleges inflációs hatása miatt. A vita felélénkült azt követően, hogy a szeptemberi ülésen a nyílt piaci bizottság úgy döntött: a lanyha fellendülés miatt meghirdeti a lazítás harmadik fordulóját, s havonta negyvenmilliárd dollárért vásárol jelzáloggal fedezett, s az államközeli jelzálog-hitelezési ügynökségek (Fannie Mae, Freddie Mac) által kibocsátott értékpapírokat. S most a piacon azt várják: a Fed decemberi ülésén bejelenti, állampapírokat is vásárolni fog, hogy felpörgesse a gazdaságot, és csökkentse a túlságosan magasnak ítélt, jelenleg 7,8 százalékos munkanélküliséget.

A kétnapos Fed-ülésnek az érdekessége az lehet – hiszen a nulla százalékot közelítő alapkamat még sokáig marad –, hogy miként ítélik meg a gazdasági kilátásokat. A harmadik negyedévi növekedési adatot pénteken hozza nyilvánosságra a kormányzat, s a Reuters felmérése szerint az elemzők 1,8 százalékos évesített ütemre számítanak, a második negyedévi 1,3 százalék után.

A monetáris politika szerepét illető vitát feltűnően kiszínezte William Dudley, a New York-i tagbank elnöke. Vállalkozók előtt mondott beszédében csalódást keltőnek nevezte az amerikai gazdaság teljesítményét, amely 2009 óta éves átlagban csak 2,2 százalékkal bővült, s ennek a visszafogott iramnak az az oka, hogy nincs elegendő kereslet a gazdaságban. S a költségvetés a kezdeti nagy ösztönző programok miatt elérkezett lehetőségei határaihoz. Ám Dudley szerint mára egyértelművé vált, hogy a jegybanki politika – a nullaszázalékos irányadó kamat és a két korábbi könnyítési szakasz ellenére – nem volt eléggé agresszív a gazdasági fellendülés előmozdításának támogatásában. Ez a felismerés hozta magával a harmadik könnyítési programot.

A Morgan Stanley és a Bank of America elemzői azonban olyan tanulmányokat publikáltak, amelyek szerint a Fed eddigi erőfeszítéseit hatástalanítja az a bizonytalanság, amely a jövő évi költségvetési folyamatokat övezi. Ha érvénybe lépnek az adóemelések és a tervezett kiadáscsökkentések, akkor recesszióba süllyed a gazdaság, súlyos globális következményekkel. Az elnökválasztások után, az új erőviszonyok ismeretében kellene egyetértésre jutnia a két pártnak abban, hogy a deficitcsökkentés milyen pályája mentén kerülhető el a visszaesés, illetve gyorsítható a növekedés üteme, s hogy ebben végül is milyen segítséget nyújthat a jegybank, kinek a vezényletével, s milyen filozófia keretében.