Lényegében az történt, amit január és március között már tapasztaltunk: 2–3,5 százalékkal romlott a családosok reálpozíciója, miközben a kormány azt igyekszik sulykolni, hogy a kedvezménnyel már nem is járnak rosszul a szülők. Ennél pedig nyilvánvalóan rosszabb a helyzet azoknál, akiknek nincs gyerekük, tehát nem tudnak utánuk kedvezményt igénybe venni. A KSH múlt heti jelentése szerint január óta folyamatosan csökkennek a reálbérek, s hónapról hónapra kevesebbet érnek a fizetések.

A legnagyobb visszaesés áprilisban, illetve augusztusban volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorsjelentése szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Augusztusban hat százalék volt az infláció, így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset a nemzetgazdaság egészében 4,6, a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.

Még nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő év, ám az alig elindult bértárgyalások nem ígérnek komolyabb reálbér-növekedést, sőt a bérek befagyasztása is benne van a pakliban. A cafeteria-rendszer napokban bejelentett változásáról egyelőre folynak a számítások. Elemzők szerint ha nem is tűnik el teljesen ez a béren kívüli elem, de jövőre még az ideinél is kevesebben fogják alkalmazni. Az elemzők nem számítottak ekkora megtorpanásra, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a közfoglalkoztatás felfutása jelentősen rontja a statisztikát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium hasonlóképpen érvel, hogy a nettó bér 1,1 százalékkal emelkedett 2011 augusztusához viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. Az elmúlt évben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér-alakulás pedig elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható. A jövő évi béreket tekintve az elemzők jelenleg nulla közeli reálbércsökkenést várnak, azaz most úgy látják, legfeljebb az infláció mértékével megegyező, 4-4,3 százalékos béremelésre lehet számítani.

A héten megkezdődött bértárgyalások végkimenetelét még nem lehet látni, de beszédes lehet, hogy a nemzetgazdasági tárca 4,3 százalékos emeléssel számol a minimálbéreknél és a garantált bérminimumnál egyaránt. A munkaadók, ha emelnének, akkor is csak jelképes összeggel, de valójában a bérek befagyasztása áll az érdekükben. A munkavállalói szervezetek azonban ragaszkodnak a béremeléshez, nemcsak annyihoz, amivel az idei reálbércsökkenést ellensúlyozni lehetne, hanem annál kicsivel többhöz is.

Azt senki nem tudja, mi lesz a magasabb fizetési kategóriákban. A munkaadók állítják, ha rájuk kényszerítik a minimálbérek növelését, akkor nem marad forrásuk a differenciálásra. Ebben az esetben a jövő évi adóváltozások következtében a gyermeket nem nevelőknél bruttó 202 ezer forint havi jövedelem alatt a nettó bér nem változik, e fölött mintegy 4,32 százalékkal emelkedik havi 661 850 forint bérig, majd 1 011 595 forint havi jövedelem felett veszteségbe csap át.

Kevesebben dolgoztak

A versenyszféra legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 815 ezer fő volt alkalmazásban, 34,6 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 747 ezren dolgoztak, 13,2 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál, közülük átlagosan 86 ezren közfoglalkoztatás keretében. A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első nyolc hónapjában több mint négyszerese volt az előző év azonos időszakinak.