Lassan halad Kelet ostroma
A kormány hivatalos honlapjára a napokban két, a gazdasági ügyeket papír szerint felügyelő tárca, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) munkatársainak kiküldetéséről jelent meg lista, amelyekből kiderül, hogy Ázsia a ritka célpontok közé tartozik azok között, ahová magyar diplomata eljut. A nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkárának feladata egyebek mellett a magyar gazdaság külgazdasági érdekeinek érvényesítése a kétoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén – így mutatja be magát az államtitkárság a honlapon.
S bár az elmúlt időben a kormányban nagyon széttagolttá vált a diplomácia (elég arra emlékeztetni, hogy az e feladatot hagyományosan ellátó Külügyminisztérium mellett önálló erőként megjelent Szijjártó Péter, aki a Miniszterelnökségen a külügyi és külgazdasági ügyekért felel államtitkári minőségben), azért a munka egy része változatlanul az NGM-é. Mint írják magukról, hozzájuk tartozik a magyar export lehetőségeinek bővítése, valamint a magyar külgazdaság-politika célkitűzéseinek képviselete.
A keleti nyitás előkészítésében tehát komoly részt kell vállalniuk a tárca munkatársainak. A külföldi kiküldetéseket összesítő, pár napja nyilvánosságra hozott táblázat azonban arról árulkodik, hogy amennyiben a diplomáciai kapcsolatok valóban magasabb szintre jutottak az ázsiai országokkal, az nem a kétoldalú, személyes találkozókon múlt – az utak jelentős része egyébként az Európai Unió tagországaiba irányult, érhető okokból.
A minisztérium beosztottjai idén január és szeptember között összesen 443 napot töltöttek külföldön, képviselték az országot, de ebből alig négy hétre való napon ültek asztalnál a keleti országok kormányzati tárgyalóiban. Ez idő során megfordultak Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Kínában, Indiában és a Koreai Köztársaságban. A listában azt is megjelölték, hogy milyen célból történt az utazás: Kazahsztánban egy rendezvényen vett részt Hidvéghi Balázs helyettes államtitkár, a többi alkalom viszont tárgyalásokra szolgált: Nagy Róza és Csizmadia Norbert államtitkár látogatott Bakuba és Pekingbe.
A legnépesebb, nem kormányzati szereplőkből álló s 49 fős küldöttség Kínába utazott. A kapcsolatok építése máshol eddig nem kívánt meg komolyabb számú kísérőt (akik jellemzően cégvezetők, befektetést kereső üzletemberek). Az azeri küldöttséget két „külsős” egészítette ki, Indiába, Koreába pedig egy „körön kívüli” személy utazott még. Kevesebb részletet árul el magáról a fejlesztési tárca, de a beszámolójukból hasonló következtetésre lehet jutni, mint az NGM listájából: nem a keleti országok a legsűrűbben látogatott helyek. Németh Lászlóné csapata szintén felkereste Kazahsztánt, Koreát és Azerbajdzsánt – ugyanezen a kazah úton vettek részt a másik tárca dolgozói is –, továbbá eljutottak Thaiföldre, Szaúd-Arábiába, Japánba és Grúziába is.
Az azeri–magyar kapcsolatok júniusban pörögtek fel, a baltás gyilkos elengedése miatt rossz fényt kapott megbeszélések az első nyári hónapban folytak a felek között. A listák alapján a kormány tavasz végén, nyár elején igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatokat azokkal a keleti országokkal, ahonnan ipari befektetéseket, kereskedelmi szerződéseket, alkalmasint az államadósság finanszírozását remélte. A későbbi hónapokban nem ezek a területek kerültek középpontba, legalábbis a gazdasági kapcsolatokért felelős tárcáknál megritkultak vagy teljesen meg is szűntek ezek az utak.
Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy az azeri baltás gyilkos átadása miatt elfogyott a levegő a magyar diplomácia körül a térségben, ezért nem került sor mostanában újabb külföldi kiküldetésekre, de azt nem lehet kijelenteni, hogy lenullázódtak az épülőfélben lévő kapcsolataink. Nemrég népes azeri küldöttség járt Magyarországon, amely a magyar kormány képviselőivel tárgyalt. Azért is elhamarkodott lenne az előrelépés esélyének elvesztéséről lamentálni, mert, szemben az NGM-mel és az NFM-mel, a külgazdasági, illetve külpolitikai színtéren játszó Szijjártó Péter, valamint a külügy munkatársainak utazásai nem kerültek fel a kormány honlapjára, így nem tudjuk, ők hányszor utaztak idén Ázsiába, siettetni a keleti nyitást.
Szűk határidők a tárcáknak
A még jóvá sem hagyott 2013-as költségvetés egyenlegét javító intézkedések ütemezéséről döntött a kormány. Az egyebek mellett a tranzakciós adó, a cafeteria feltételeit szigorító javaslatokat azonnali, október végi, április végi, illetve az IMF-megállapodás idejében kell letenni a kormány asztalára – derül ki egy friss határozatból.
