A lift működtetését a beterjesztők szerint reggel 7 és 9, illetve este 4 és 7 között szintén lehetővé kellene tenni. Indoklásuk szerint országosan sok az olyan panelház, ahol a szolgáltató a tartozások miatt kikapcsolta a közös helyiségek áramellátását, az ablaktalan folyosók azonban életveszélyesek, és így nagyobb a bűnözés esélye is. A lift működtetését elsősorban a mozgáskorlátozottak miatt tennék lehetővé. A javaslat egyéb, pénzügyi vagy technikai vonatkozásaira nem térnek ki.

Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ) szóvivője határozottan ellenzi a szabálymódosítást. Megfogalmazása szerint ez a társasházkezelők, a közös képviselők kezéből vesz ki egy érvet, és növelheti a közösköltség-elmaradásokat. Úgy véli, a folyosó világítása alapvetően úgy biztosítható, ha mindenki rendben befizeti a közös költséget, és a szolgáltató megkapja a számla ellenértékét. Egy tízemeletes panelépület közös helyiségeinek átlagos áramszámláját 40 ezer forint körülire becsülte. Ez eltörpül a többi költséghez képest, így azt minden háznak ki kell tudni fizetnie. Szerinte meglehetősen ritka eset, amikor az áramszolgáltató a ház közös helyiségeiben számlatartozás miatt kikapcsolja az áramot. Olyanról már gyakrabban hallani, hogy a gázszolgáltató szünteti be a közös kazán ellátását az – áraménál nagyságrendekkel nagyobb – számlaelmaradások miatt. Ugyanakkor feltételezhetően történnek ilyen, akár konfliktusokhoz is vezető sajnálatos villanyóra-kikapcsolások, amelyek híre politikusokhoz is eljuthat.

A társasházkezelőnek szerinte komoly felelőssége van abban, ha ilyen helyzet kialakul. A ház pénzügyeiért felelős megbízottnak mindenkiben tudatosítania kell: a számlabefizetések elmaradásának végső következménye az, hogy a közös helyiségekben kialszik a lámpa. Saját tapasztalatai szerint a lakók, ha máskor nem, az utolsó pillanatban szinte mindig fizetnek, feltéve, ha az illetékes kellő nyomatékkal figyelmezteti őket erre. A szóvivő kevéssé tartotta valószínűnek, hogy egy ilyen helyzet kialakulásáról alapvetően ne a lakók tehetnének. Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha a közös képviselő esetleg lelép a pénzzel, elismerte: ritkán, de ilyen is előfordulhat. Ezért fontos a közös képviselő folyamatos ellenőrzése, elsősorban a számvizsgáló bizottságokon keresztül.

Arról, hogy technikailag miként lehetne megoldani a képviselői javaslatban szereplő szakaszos energiaellátást, a szóvivőnek nincs információja. Az nyilvánvaló, hogy a ház közös helyiségeinek áramellátása nem függ az egyes lakásokétól. Tehát aki a maga villanyszámláit fizeti, elvileg ilyen esetben sem kell attól tartania, hogy elsötétül a lakása.

Lapunknak az üggyel kapcsolatos megkeresésére az E.ON nem reagált, az Elmű-Émásznak „a fogyasztók véleménye az irányadó”, az EdF Démásznál pedig azt üzenték, hogy el nem fogadott törvényjavaslatot nem véleményeznek.

Tavaly Lázár János jelenlegi miniszterelnökségi államtitkárnak voltak hasonló, a számlafizetés megtagadását könnyítő felvetései. A Fidesz-frakció akkori vezetőjeként novemberben kezdeményezte: ne lehessen kikapcsolni azt, aki nem fizeti be a számla mintegy felét kitevő rendszerhasználati díjat. Ez a javaslat végül nem emelkedett törvényerőre, de az indítvány gerjesztette politikai vita elsodorta posztjáról Bencsik János akkori energiaügyi államtitkárt.

Az ablaktalan lépcsőházak világítás nélkül balesetveszélyesek, és nő a bűnözés veszélye is