Méterenként száz forintot kérhetnek
A társaságok tapasztalataink szerint kevéssé felháborodva, inkább már fásultan vették tudomásul az újabb felvetést. Az írásos anyag tisztáz néhány kérdést: nem számít, hogy a vezeték milyen átviteli kapacitású, hogy egy falu leágazó vezetéke vagy az országos gerinchálózat része, hogy óránként 20 vagy 20 ezer köbméter gáz továbbítására alkalmas, avagy hány érpár fut benne, mennyi adat továbbítására alkalmas.
Továbbra sem világos ugyanakkor, hogy mi van a közös üzemeltetésű vezetékekkel vagy a közműcsatornákkal, vagyis mi számít egy és mi több vezetéknek. A gázszektorból azt is jelezték számunkra, hogy sok vezetékük teljesen kihasználatlan, mert már tönkrement cégekhez építették ki egykoron. Ezek állagmegóvása eddig még belefért, de hogy ezek után még pluszadót is fizessenek, azt képtelenségnek tartanák. A részletek az adótörvény-javaslatokból fognak kiderülni.
Szinte minden üzletág kapcsán felvethető, hogy az intézkedés nem okoz-e versenyelőnyt olyan konkurens cégek számára, amelyek történetesen más technikával oldják meg a hasonló termék továbbítását. Ez kézenfekvő a távközlés, az internet vagy a televízió esetében, de egyes gáz- vagy a vízcégek is azt kérdezték, hogy a tárolókat miért nem adóztatják.
Lapunk gyors felmérése szerint a 30 milliárd forintos bevételi terv kissé szerénynek tűnik: csak víz-, csatorna-, áram- és gázvezetékből van vagy 300 ezer kilométer hazánk földje alá telepítve – ennyi után folyna be 100 forintonként a 30 milliárd –, és akkor a telekommunikációs hálózatról még nem beszéltünk. (A Magyar Víziközmű Szövetség például Magyarországon 60 ezer kilométer víz- és 40 ezer kilométer csatornavezetéket tart nyilván.)
Az adó értelmét megkérdőjelezők arra hívják fel a figyelmet, hogy az érintett társaságok zöme ma is állami vagy önkormányzati tulajdonban van. A nagyobb állami cégek nyereségesek, a kisebb helyhatóságiak pedig inkább a veszteség határán táncolnak. Előbbiek a büdzsé forrásigényét könnyedén kezelik: nekik ugyan mindegy, hogy az állam adó vagy osztalék formájában veszi ki a nyereséget. A kevésbé nyereséges helyhatósági cégek esetében ugyanakkor egy további sarc már forráshiányossá is teheti a gazdálkodást. (Ilyen esetben tehát az életszerű az, ha a tulajdonos eltekint a vezetékadó kivetésétől.) Külföldi magántulajdon elsősorban az áram-, gáz- és távközlési szektorban jellemző. Ezek tavaly jórészt nyereségesek voltak – bár akadnak kivételek, például a Tigáz –, az adót tehát könnyebben ki tudják gazdálkodni.
A javaslatban találni ellentmondásokat. Az áram- és gázvezetékek díjait például az állam határozza meg, ami eddig biztosított nyereséget az elosztó társaságoknak, vagyis a közműadóval az állam voltaképp csupán csökkenti a saját maga által meghatározott bevételeket. Másrészt pont ezekre a cégekre rótta ki a kabinet a jövő évtől a megemelt Robin Hood-adót, ami 30 százalékos társasági nyereségadónak felel majd meg. Kérdés, hogy a most felvetett „vezetékhosszadó” csökkenti-e a nyereségadó alapját, bár ebben az esetben inkább átcsoportosításról beszélhetünk a büdzsén belül.
Ma még az sem látszik tisztán, hogy a cégek átháríthatják-e pluszköltségeiket a fogyasztókra. Formálisan, illetve a kormány parancsa szerint nem. A kormány jó ideje nem engedélyez lakossági tarifaemelést – ám időről időre néhány százalékos infláció alatti emelést azért végrehajthatnak. Az év során a társaságok jóval az inflációt meghaladó áremelési követelést szoktak felhalmozni különböző jogcímeken, aminek egy részét vagy elismeri, vagy nem a hatóság. Válaszra vár, hogy a vezetékadó ilyen tétel lesz-e.
Minden rosszabb lesz
A második Matolcsy-csomag (a bankadó, a tranzakciós illeték emelése) a korábban vártnál mérsékeltebb létszám- és bérnövekedést enged meg, valamint a beruházásokat és a fogyasztást is visszafogja – ismeri el a Brüsszelnek küldött legfrissebb jelentésében a kormány. Az infláció pedig magasabb – 5 helyett 5,2 százalék – lehet a vártnál.
Nekünk kell a pénz!
Tarlós István biztos abban, hogy a közszolgáltató cégek által fizetendő közműadót csak a fővárosi önkormányzat kaphatja, és csak közlekedésfinanszírozásra fordíthatja, de valószínűsíthető, hogy a BKV és a BKK következő évi stabil működéséhez ez nem lesz elég. A főpolgármester ma vár tájékoztatást arról, hogy mennyi pénz folyhat be az adóból.
