Uniós büntetést kockáztat a Fidesz
Jogi nonszensznek nevezték az általunk megkérdezett versenyjogi szakértők a Pócs János (Fidesz) képviselő által a napokban benyújtott törvénymódosítási javaslatát. Ebben a képviselő a hatályos versenytörvényt írná át úgy, hogy a későbbiekben a mezőgazdasági szakmai szervezetek által létrehozott megállapodás ne minősüljön kartellnek. A törvénymódosítás az elfogadása után azonnal hatályba lépne, és a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozna, tehát az amúgy dinnyeexportőrként is ismert fideszes honatya tervezete a jelenleg a GVH előtt lévő dinnyekartellügyet is leállítaná.
A javaslat szerint a jövőben a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a vidékfejlesztési miniszter állásfoglalását kell kikérnie, és ha a tárcavezető úgy látja, hogy a versenykorlátozó megállapodás a „gazdaságilag indokolt”, továbbá a megállapodók számára „méltányolható jövedelem” eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, akkor a GVH nem folytathatja le az eljárást.
A javaslat alapján a mezőgazdasági szakmai, ágazati szervezetek által létrehozott egyezségek azért mentesülhetnének a kartelleljárás alól, mert esetükben „horizontális” megállapodásokról van szó: ez annyit tesz, hogy ebben az összes érintett piaci szereplő részt vesz, és elvileg senkit sem ér versenyhátrány. Az általunk megkérdezett jogi szakértő szerint ez jókora csúsztatásnak tűnik: a kartell ugyanis éppen attól az, hogy a résztvevők a megállapodással a piac domináns – ritkábban a teljes – részét lefedik. „Ha csak két kisebb cég állapodik meg, hogy magasan tartják az árakat, annak nem lenne értelme, viszont jókora veszteségeket szenvednének el a piac többi szereplőjével szemben” – érzékeltette a szakértő a módosítási szándékban rejlő logikai bukfencet.
A törvényjavaslat előterjesztője „nagyvonalúan” megfeledkezik arról, hogy a kartellek célja nem is önmagában a versenytorzítás, hanem a fogyasztói árak felpumpálása, azaz végső soron a vásárlók megkopasztása. Könnyen lehet, hogy ez történt az idén nyáron is: mint emlékezetes, a Vidékfejlesztési Minisztérium közvetítésével megegyezést hoztak létre a kereskedők és a dinnyetermelők – a Magyar Dinnyeszövetség és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet – között. Bár ma már a megegyezést kötők úgy emlékeznek, hogy a megállapodásban nem volt szó árakról, a korábbi sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy a megállapodás részeként a boltok vállalták, hogy a szezonban nem mennek a 99 forintos végfogyasztói ár alá (dacára annak, hogy korábban 60-70 forint körüli áron kínálták a portékát).
Az érintettek ezt követően azt hangsúlyozták, hogy a 99 forint tisztességes ár a termelőnek, a kereskedőnek és a vásárlónak is. Erről természetesen a vásárlókat nem kérdezték meg, s az indoklás a GVH-t sem győzte meg: vizsgálni kezdték a megállapodást, majd augusztusban kartelleljárást indítottak a megegyezésben részt vevő kereskedőkkel – Aldi, Auchan, CBA, Lidl, Spar, Tesco –, valamint a Magyar Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szemben.
Az egyik megkérdezett versenyjogi szakértő szerint ha a mostani törvényjavaslatot elfogadják, gyakorlatilag azonnal uniós eljárás indulhat Magyarországgal szemben. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a dinnyemegállapodásban részt vevők is gyakran érveltek azzal, hogy a vonatkozó uniós direktívák lehetővé teszik a tagállamok számára a „horizontális”, vagyis a piac összes szereplőjét felsorakoztató megállapodásokat. Ugyanakkor versenyjogi szakmai vélemények szerint ez jobbára értékesítési szövetségeket jelent, s nem árkartellt, az utóbbit szigorúan tiltja az uniós jog. A törvényjavaslat jelenlegi formájában mindenképpen sérti az uniós versenyjogot – véli versenyjogi forrásunk.
Etikai kifogás
A javaslathoz módosító indítványt nyújtott be két szocialista képviselő, mert erkölcsileg és etikailag problémásnak látja, hogy a kormánypárti előterjesztés a folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztené a törvénymódosítás hatályát. Az ellenzék szerint „ez alapján minden egyes kormányzati törvénysértésre felhatalmazás adható egy utólagos szabálymódosítással”. Tegnap pedig a mezőgazdasági bizottság tette hozzá a maga javaslatát, beemelve a módosítás szövegébe az uniós jogra való hivatkozást. Erre azért volt szükség, mert a közösségi jognak elsőbbsége van, tehát a magyar szabályozás nem írhatja felül az uniós rendelkezéseket. A lényeg: az intézkedés abban az esetben nem tartozik az összehangolt magatartások tiltott körébe, ha nincs hatással a tagállamok közti kereskedelemre, s nem célja a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.
99
A 99 FORINTOS kilónkénti dinnyeár a felek szerint tisztességes a termelőknek és a kereskedőknek is. Erről a fogyasztókat nem kérdezték meg, és az indoklás a versenyhivatalt sem győzte meg.
