Kifuthat az időből az állami dohánycég
A problémát az okozza, hogy a törvény végleges parlamenti jóváhagyása csúszott a brüsszeli jogi kifogások miatt, egészen az őszi ülészszakig, így viszont kevés idő maradt a cég alapításra. A törvény alapján az új dohány-kiskereskedelmi rendszernek jövő év második felében már működnie kell.
Gyulay Zsolt szerint novemberben jegyezhetik be a céget, de az állami tulajdonban lévő vállalatok sajátosságaként a működési feltételek megteremtése a közbeszerzési eljárások miatt hosszabbra nyúlik, mint a versenyszférában. A zrt. vezetője úgy látja, két hónapba is telhet, mire végeznek ezekkel a feladatokkal. Kérdésünkre, hogy milyen körben keresi majd az alkalmazottakat, és hányan fognak dolgozni a 450 millió forint költségvetési pénzből megalakuló társaságban, Gyulay elmondta, hogy elsősorban nem a dohánypiacról vesz majd fel dolgozókat, mert bár a szakértelem nem mellékes szempont, de a lobbibefolyást el akarják kerülni. Arra ügyelnek, hogy magasan kvalifikált munkatársai legyenek a cégnek. A Gyulay által vezetett másik állami cégtől, a Hungaroringtől (melyben a Világgazdaság szerint csak az elnöki tisztséget tartaná meg, a vezérigazgatóiról lemond) senkit nem akar átvenni, mint mondja, ők ott vannak jó helyen, nívós munkát végeznek a magyar Forma–1-es verseny koordinálásában.
Az adminisztratív, a mindennapi munkát ellátó állandó alkalmazottak száma 20-30 lehet. A cég alapprofiljába tartozó pályázatkiírás, lebonyolítás azonban ennél több embert igényel, de arról még nem született döntés, hogy ők is állandó foglalkoztatottak legyenek, vagy esetleg kiszervezzék ezt a tevékenységet. Ezekre a dolgozókra ugyanis csak a pályáztatás idején van szükség, de a koncessziós jog alapesetben húsz évre szól, ezért a köztes időben nem sok értelme lenne ekkora létszámmal működtetni a vállalatot. Sok idejük nincs a döntésre, mert a pályázatok január közepéig befutnak.
A nonprofit zrt. dolga lesz a pályázatok kiírása, lebonyolítása, a szerződéskötés a koncessziós jog elnyerőivel (akikkel tehát nem tulajdonjogi, hanem szerződéses jogviszonyban lesz az állami cég), valamint a kisvállalkozások ellenőrzése, együttműködve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Amelyik dohányboltost azon kapják, hogy például kiskorúnak értékesít dohányterméket, attól megvonják a húsz évre szóló koncessziós jogot. – Az állami társaság tehát nem veszi át a dohány-nagykereskedők szerepét a piacon – fűzte hozzá Gyulay Zsolt –, de úgy gondolom, azzal a 6000-7000 bolttal, ahol lehet majd dohányt árulni, a gyártók közvetlenül is ki tudják építeni a kapcsolataikat, el tudják látni a kisvállalkozásokat. A boltokkal külön-külön kötnek szerződést, egy tulajdonos pedig legfeljebb öt boltot birtokolhat. – A kisebb településeken logikusnak tűnik, hogy a helyi nagyboltban kapjon helyet a dohányárusító hely – mondta Gyulay Zsolt arra a kérdésünkre, hogy a CBA és a hozzá fogható kiskereskedelmi hálózatok valamilyen módon részesülhetnek-e a dohánypiacból.