Az adóból kérik a költséget
Sokáig azonban nem duzzoghatnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) gyorsan kell intézkednie, ha pénzt akarnak látni jövőre ebből az intézkedésből: év végéig ki kellene építeni az összes hazai pénztárat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) összekötő elektronikai rendszert.
Mint ismeretes, Matolcsy György még múlt pénteken jelentette be, hogy januártól a kiskereskedelemben és a szolgáltatóiparban található mintegy 400 ezer pénztárgépet a NAV hálózatára kötik, így lehetetlenítve el az áfacsalást. Az NGM számításai szerint ezzel a fogással jövőre mintegy 95 milliárd forinttal nőhet az áfabevétel. – Az NGM folyamatosan egyeztet a NAV-val a pénztárgépek chipesítéséről – mondta el kérdésünkre Szatmáry Kristóf, a tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára nemrég egy sajtótájékoztatón, ám határidőket nem említett.
A rendszer tervezett január elsejei bevezetése pedig igencsak szoros határidőket ad a szervezőknek. A hátralévő három hónapban kell ellátni a hazai pénztárgépeket online kapcsolattartásra alkalmas hardverrel, szoftverrel, illetve a pénztárgépek egy jó részéhez internetes kapcsolatot kell biztosítani. A NAV-nál pedig az a feladat, hogy a beérkező adatmennyiséget kezelni tudják. Kérdésünkre Szatmáry Kristóf úgy fogalmazott: „bízunk benne, hogy időben el tudjuk végezni a fejlesztéseket”. Az államtitkár hangsúlyozta: a közös elektronikai kereskedelmi hálózat kialakítása már évek óta napirenden van. Ezt alátámasztotta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, aki szerint a szövetség korábban már szorgalmazta egy ilyen rendszer kiépítését.
Szakmai vélekedések 10 és 30 százalék közé teszik az adózatlan kereskedelmi forgalom arányát, ami 800-1200 milliárd forintos illegális áruforgalmat jelent. Ehhez képest még visszafogottnak is tűnik Matolcsy György célkitűzése: a 95 milliárdos áfabevétel „mindössze” 300-400 milliárdos kifehéredő kiskereskedelmi forgalmat jelentene.
Persze egyelőre ez csak terv: szakmai vélekedések szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy egy ilyen rendszer kiépítése mennyit hozhat az első évben. – Lehet, hogy az új rendszer nem hozza be egyből a 95 milliárdot. Azonban ha csak 60 milliárd befolyik a költségvetésbe, az is jó – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a rendszer kiépítése egy egyszeri, hosszú távú befektetés, ami azonban elkerülhetetlen, mivel az áfacsalás és más adóvisszaélések összefüggenek, így az áfás ügyeskedések visszaszorítása más területen is megtisztulást hozhat.
Arra egyelőre semmilyen kormányzati terv nincs, hogy épülne ki a rendszer az év végéig. Így – mint azt Zs. Szőke Zoltán is részletezte – nem tudni, hogy milyen eszközzel – műholdas adattovábbítással, vezetékes internettel – oldanák meg a kapcsolattartást a NAV és a pénztárgépek között, és persze azt sem, hogy mennyibe kerülhet a rendszer kiépítése. Könnyen lehet, hogy a pénztárgépek egy részét ki kell cserélni, ami nem olcsó mulatság. Ma egy POS-terminállal ellátott komoly pénztárgép ára félmillió forintnál kezdődik.
Ezek nyilvánvalóan alkalmasak a megkívánt kapcsolatra, ám az egyszerűbb és olcsóbb „beütős” pénztárgépek nem. Amennyiben pénztárgépcserére lesz szükség, az komoly beruházást jelent a boltosnak. Ennek kapcsán Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc egyaránt azon a véleményen volt, hogy mivel az államnak is érdeke a megtisztulás, hasznos lenne, ha a pénztárcsere vagy a rendszer kiépítésének a kereskedőt terhelő költségei leírhatók lennének az adóból.
