Csábító kárrendezés, veszélyes fusi
A tízezer bejelentett és törvényesen működő szervizre 40-50 ezer feketeműhely jut, a munkák megoszlásánál ötvenszázalékos az arány. Ebbe az irányba tereli az ügyfeleket a biztosítók által bevezetett egyezséges kárrendezés, ami csábító, mert a számla nélküli készpénzes kifizetéshez hamar hozzájut a károsult, viszont a tényleges kárértéknél jóval kevesebb összegből nem lehet megjavíttatni a sérült autót.
A munkák többségét így a feketegazdaságban végzik. Ez nemcsak a költségvetésnek és a legális márkaszervizeknek hátrányos, de közlekedésbiztonsági szempontból sem jó. További veszélyforrást jelenthet, hogy idén kilenc hónap alatt az újjal azonos mennyiségű, mintegy negyvenezer használt autó érkezett Magyarországra, ezeknek fele több mint tizenkét éves, és többségüket vélhetően nem márkaszervizben javíttatják majd, az öregedő és romló műszaki állapotú járműpark pedig rontja a közlekedésbiztonságot.
Az Európai Unió útjain évente kétezer ember meghal, és 128 ezer ember súlyosan megsérül a gépjármű műszaki hibája miatt, azonos arányt figyelembe véve a magyar utakon hetven halálos áldozatról és ötezer sérültről lehet beszélni. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke, Erdélyi Péter szerint az autó nem csupán szabad mozgási lehetőséget biztosít, de kötelezettséggel is jár. Az üzemeltető felel gépjárműve műszaki állapotáért, biztonsági berendezéseinek működéséért, a javításról kapott számla jogi és pénzügyi szempontból is az üzemeltető vagy tulajdonos garanciája. A márkaszervizek részei a gyári technológiának, és a közhiedelemmel ellentétben azonos minőségű munka és alkatrész esetén nem drágábbak, állítja az MGE elnöke.
A legális szférába terelésre több javaslatot tett az Országgyűlés gazdasági bizottságának az Autós Nagykoalíció (ANK). Knezsik István elnök lapunknak elmondta, hogy javasolták többek között a céges személyautók javításának áfa-visszaigényelhetőségét. A piac tisztítása érdekében kötelezővé kellene tenni a regisztrációs adóval együtt az áfa megfizettetését is az importált használt személyautók esetében. Az ANK és az MGE javasolja, hogy vegyék központi állami nyilvántartásba valamennyi gépjármű történetét (kár, szerviz és javítás) annak érdekében, hogy a használt gépjárművet vásárlókat ne lehessen becsapni a kilométeróra manipulálásával. Javasolták a motorkerékpárok regisztrációs adójának arányos csökkentését, valamint azt, hogy más termelőeszközökhöz hasonlóan a 3,5 tonna össztömeg feletti teherautókat se sújtsa vagyonszerzési illeték.
Magyarországon szinte egyedülálló, hogy egyes közlekedő gépjárművek (segédmotoros kerékpárok) semmiféle azonosító jellel nem rendelkeznek, így egyrészről ellenőrizhetetlen a behozatali forrás, a tulajdonos, valamint a károkozó, esetleg bűncselekmény elkövetője. A két szakmai szervezet javasolta, hogy e járműveket vagy hatósági jelzéssel, vagy legalább kötelező biztosítási plakettel kelljen ellátni.
