Bajnai: Változás kell!
A konferencia délutáni szakaszának első előadója Bajnai Gordon volt, aki a Haza és Haladás alapítvány alapítójaként leszögezte, hogy „ez a beszéd nem az beszéd”, utalván az október 23-ára ígért közszereplésére. A volt miniszterelnök szerint Magyarország 1995 és 2001 között tartozott a kelet-európai felzárkózó, jogbiztonságot nyújtó, sikeres tőkevonzó gazdaságok közé. Ezt követően elhitte „saját sztoriját”, majd 2006-tól élesen korrigálni kezdett, és a stabilitást helyezte előtérbe, a növekedés visszafogásának árán. Az elmúlt húsz évben persze a kelet-európai országok fejlődése is cikcakkos volt, de Magyarország most éppen unortodox cakkban van. A kétharmados felhatalmazásra hivatkozó Orbán-kormány egyszerre próbálta kielégíteni a transzferekből élők és az adófizetők követeléseit, vagyis csökkentette az adókat és fenntartotta a transzfereket. Az EU azonban nem engedte újra elszaladni a hiányt, s ezért az Orbán-kormány „a valóságos gazdasági problémák kezelése helyett halogatásra rendezkedett be”, s elkezdte felélni a tartalékokat. Például a korábban idevonzott tőke megadóztatásával, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával, s a bevétel felének folyó kiadásokra fordításával.
Drámainak nevezte a beruházások visszaesését, a 14 százalék körüli rátát, amely nem pótolja ma már az amortizációt sem. Bajnai szerint tömegek távoznak az országból, sérült a jogbiztonság, magasabb fokra emelkedett a korrupció. Mi a teendő? – tette fel a kérdést. A legsürgetőbb: helyre kell állítani a bizalmat, ezért lenne szükség az IMF megállapodásra, amely haladékot adna a kormánynak, hogy kijavítsa, amit elrontott. Ám a kormány a jelek szerint nem kíván változtatni programján.
A kormányzat foglalkoztatásnövelési szándékával egyetértett Bajnai Gordon, ahogy az első előadó, Varga Mihály tárca nélküli miniszter is elismerte, hogy 2009-ben – vagyis az előző kormány idején – történtek pozitív lépések. Varga emlékeztetett rá: Magyarország nyolc éve, az új uniós tagok között leghosszabb ideje áll túlzottdeficit-eljárás alatt, s 2010-ben dönteni kellett, hogy az egyensúly helyreállítása vagy a növekedés ösztönzése élvezzen előnyt. Végül előbbire helyezte a hangsúlyt az Orbán-kormány. A miniszter megítélése szerint a 2002 óta romló versenyképességet és növekedési képességet a hitelezés felfutása és az állam túlköltekezése leplezte egy ideig, de ma már egyértelmű, hogy a gazdaság nulla százalék körüli növekedési teljesítményre képes. A beruházási ráta nagyon alacsony szintre esett, melynek ellenszereként az ismert, kormány által elfogadott gazdasági intézkedéseket ajánlotta.
Ezek támogatására a kabinet szeretné megnyerni az IMF-et és az EU-t, ám Varga szerint az IMF még értékeli a legutóbbi magyar véleményt, de ha az egyeztetések felújulnak, akkor a megállapodás „belátható közelségbe” kerülhet. Hozzátette: a piaci mutatók javulása – csődkockázati felár, árfolyam – ellenére „messze vagyunk attól az ideális állapottól”, hogy egy biztonsági háló szükségességét el lehetne vetni.
A jegybank elnöke, Simor András pedig arról beszélt, hogy a növekedés felgyorsításához elengedhetetlen a hitelezés helyreállítása, melynek egyik feltétele az állam és a bankrendszer „kiegyezése”. A bankrendszer terheinek csökkentése nem cél, hanem a növekedés beindításának egyik eszköze.
Mennyit fizet a kötvény?
Szeptemberben az euróövezetben 2,6 százalékkal haladták meg az árak az egy évvel korábbit. Ez egyben azt jelenti, hogy az ÁKK által a múlt héten bejelentett, hároméves futamidejű lakossági eurókötvényeken elvben 5,1 százalékot lehetne keresni, ugyanis az euróövezeti infláció feletti 2,5 százalékos prémiummal hirdetik a papírokat.
Azt még nem tudni, hogy a kötvényeket mikortól lehet majd jegyezni, de a kamatszámláló hamarosan 4-essel fog kezdődni. Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint az euróövezetet jellemző megszorításhullám fogyasztáscsökkenéshez vezetett, s jövő év végére az infláció felülről megközelítheti az EKB kétszázalékos célját. (K. B.)
