– Számos panasz, bejelentés érkezik a bérkifizetésekkel összefüggő szabálytalanságokra vonatkozóan, ezek vizsgálatakor pedig a hivatal munkatársai rendszeresen találkoznak a bérkompenzációt érintő mulasztásokkal is – számolt be az NMH. Az ellenőrzések április 7-e óta nem minden esetben terjednek ki a bérkompenzációra, azt megelőzően az akkor hatályos szabályok alapján ez kötelessége volt a munkaügyi felügyelőknek. A hivatal válaszából kiderül, hogy a megváltozott jogi környezet ellenére továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek az elvárt béremelés teljesítésének ellenőrzésére. Mint írták, a bérekkel kapcsolatos szabálytalanságok „közvetlenül és érzékenyen érintik a munkavállalókat”, ezért a vizsgálatukat különösen fontosnak tartja az NMH. A vizsgálatok például azt is kiderítették, hogy több munkáltató a munkaszerződés részmunkaidős szerződésre módosításával próbált kibújni kötelezettsége alól, hátrányt okozva az alkalmazottnak.

A tapasztalat szerint a mai napig számos kérdés, észrevétel érkezik a hivatalhoz ez ügyben, ezek az NMH megítélése szerint az ismeretek hiányáról tanúskodnak. A béremelés elvárt mértékéről a munkaadók egy részének nincs tudomása, a minimálbér feletti foglalkoztatás esetén nem mindig történik teljesítés – derül ki az NMH válaszából. Ennek ellenére nem lehet állítani, hogy többségben lennének a tévedésben lévő vagy rosszhiszemű jogalkalmazók: kilenc hónap alatt összesen 456 esetben született megállapítás (ez érintett közel 10 ezer alkalmazottat, vagyis cégenként átlagosan húszfős létszámot).

A munkáltatók többsége a minimálbér, illetve a garantált bérminimum teljesítésével megfelelt a bérkompenzáció feltételeinek. Azok a cégek, amelyek támogatásokra, adókedvezményre számítottak, minden dolgozóra kiterjesztették az elvárt béremelést, több esetben a törvényi minimumot meghaladóan. Voltak olyan vállalkozások is, amelyeknek egyáltalán nem állt szándékukban a bérkompenzáció teljesítése, mivel nem kívántak pályázaton, közbeszerzési eljáráson részt venni. Akadt olyan cég, ahol nyíltan felvállalták, hogy azért nem élnek az általános bérkompenzációval, mert amiatt felborulnának az addigi bérarányok, és visszás helyzet alakulna ki a munkavállalók között.

A mulasztáson ért foglalkoztatónak nem kell munkaügyi bírságtól tartania, azonban a határozat jogerőre emelkedésével a cég neve bekerül egy hatósági nyilvántartásba, amelynek következményeképp nem részesülhet az állami támogatásokban. Ahol nem hajtották végre a bérkompenzációt, ott erre jogkövetkezmény nélkül van lehetőség a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig – emlékeztet az NMH. A mentesülés másik feltétele, hogy a munkáltató a foglalkoztatottak legalább kétharmadánál érvényesítse a béremelést. Azzal viszont nem lehet mentesülni a jogkövetkezmények alól, ha a munkáltató az ellenőrzés megkezdése után adja meg az előírt mértékű bért, vagy ha adott korábban valamennyit, de az nem ütötte meg a törvényes mércét, akkor utólag tesz még hozzá.

Egy menekülési útvonal maradt: a jogsértésen ért munkáltató akkor is részesülhet állami támogatásban, ha a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy az érintett munkavállalók kétharmadánál teljesítette a béremelést, a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjáig visszamenőleg.

Ez volt a feladat

A bérkompenzáció során a munkáltatók az elvárt béremelés öt százalékot meghaladó mértékének megfelelő összeget visszatarthatják a szociális hozzájárulási adójukból.

Azokban az ágazatokban, ahol az ötszázalékos emelés is gondot okoz, a kormány kiegészítő bérkompenzációs pályázatot indított: az 5 százalékos emelésből 3 százalékot biztosít az állam egyéb feltételek mellett akkor, ha minden dolgozónál megtörténik a béremelés.