Előrehozzák a fizetéseket
Legutóbb Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere fejtette ki a Haza és Haladás Alapítvány költségvetési tanulmányát ismertetve, hogy akár már idén elmarasztalhatják Magyarországot a még 2010-ben bevezetett ágazati különadó miatt, ezzel 150-200 milliárd forintos lyukat ütve az adott évi büdzsén, merthogy a jogtalanul beszedett adót vissza kell fizetni. A témában döntés idén nem várható – reagált erre a feltételezésre a Népszabadságnak a nemzetgazdasági tárca. Hozzátették, hogy a távközlési adó szerintük teljes mértékben összhangban van az uniós joggal, s ezt az álláspontját Magyarország részletesen kifejtette az ügyben indított brüsszeli piloteljárás keretében.
Innen tehát nem számít a kormány az idei büdzsére leselkedő veszélyre, mint ahogy – a szakminisztérium állítása szerint – a kormány „szigorúan kézben tartja a legjelentősebb súlyt kitevő, diszkrecionális kiadási előirányzatokat”. Ezek közül a központi szerveket, a fejezeti kezelésű előirányzatokat, valamint az önkormányzati támogatásokat és a vagyonkiadásokat emelték ki. Az önkormányzatok esetében fontos megemlíteni, hogy nem a teljes alrendszer kontrolljáról van szó, hanem csak azon, a központi költségvetésből a helyhatóságoknak folyósított támogatásokról, amelyről az Országgyűlés döntött, és a kormány ellenőrzése alatt történik a folyósításuk.
Azt, hogy mekkora kiadásuk lesz a településeknek, a helyi döntések határozzák meg, arról a központi kormányzatnak általában csak a tárgyév zárása után, a helyi zárszámadások elkészültét követően lesz fogalma. Ez a csúszás általában okoz némi bizonytalanságot a teljes államháztartási szektor végső egyenlegét illetően, hiszen tízmilliárdokkal is eltérhet az önkormányzati szektor végső egyenlege a tervezettől. Az idei évről egyelőre annyit tudott közölni lapunkkal az NGM, hogy fél évkor az önkormányzati egyenleg „nulla körüli érték volt”, ennek ellenére – tették hozzá – a kormányzat konzervatív módon 60 milliárd forintos hiánnyal számol. A 2012-es költségvetés tárgyalásakor, tavaly ősszel egyébként még 150 milliárdos deficittel számolt a kabinet.
Visszatérve a központi kormányzat gazdálkodásához (ideértve a büdzsét, a tb-alapokat és az elkülönített alapokat), az NGM szerint mind a kiadási, mind a bevételi oldalon mutatkozó kockázatok – mert azért vannak ilyenek – kezelhetőek anélkül, hogy módosítani kellene az idei, 2,5 százalékról pár napja megemelt hiánycélt. A szaktárca szerint a bevételi oldalon a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt jelentkeznek elmaradások, ezek az év vége felé már jól látszanak, s szintén beépültek a deficitprognózisba.
„A hátralévő idő rövidsége miatt az ezekkel kapcsolatos kockázatok mérsékeltek” – írta válaszában az NGM. Vagyis a minisztérium szerint a tervezés során képzett tartalékok és a 2012. évet érintő, bejelentett intézkedések a negatív kockázatok realizálódása esetén is elérhetővé teszik a 2,7 százalékos EDP-hiány tartását.
A szeptemberi, egész jól sikerült államháztartási egyenleg (amivel az éves terv 95 százalékára sikerült leszorítani az első kilenchavi deficitet) után több elemzés is firtatta, hogy vajon miért van szükség az idei büdzsében a mozgástér mintegy kétszázmilliárd forintos bővítésére (a hiánycél emelése mellett más megtakarítási intézkedések is történtek), ha enélkül is teljesülhet a deficitterv. Az egyik tipp a telekomadó volt, de ez ügyben – legalábbis a kormány szerint – idén nem lesz döntés. A másik felvetés arról szólt, hogy az önkormányzati hitelek egy újabb, közel kétszázmilliárdos átvállalására készülne az év végén a kormány: erre utalt egy múlt heti megszólalásában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
Az NGM válasza alapján azonban erre kicsi az esély. Mint írták, az évből hátralévő három hónap során az októberi és a novemberi hiányt egy jelentős decemberi többlet fogja ellensúlyozni. Ennyiben hasonlít a lefolyás az előző években megszokotthoz, ám nem minden alakul majd ugyanúgy. Míg tavaly decemberben az önkormányzati adósságátvállalás befolyásolta az egyenleget, illetve az utolsó három hónapban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap befizetései is eltérítették a megszokottól a gazdálkodást, ilyenre idén – írta a tárca – nem lehet számítani. Most az októberi egyenleg alakulhat kedvezőtlenebbül, mint tavaly (akkor 242,7 milliárdos szufficit keletkezett), a novemberi pedig jobban (egy éve 79,9 milliárdos volt a többlet): ennek egyik magyarázata, hogy a november elseje környéki hosszú munkaszünet miatt október végére előre kell hozni a fizetéseket és a szociális transzfereket. Ennek azonban nincs hatása az éves egyenlegre – figyelmeztet a szaktárca.
