A támogatott beruházások száma, illetve összértéke azonban csökkenhet – bár inkább csak elméletben, mivel elég valószínűtlen, hogy Magyarország le tudna hívni minden, a 2007–2013-as költségvetési ciklusban számára elérhető forrást. Ahogyan Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is mondta az intézkedés bejelentésekor, a társfinanszírozás hazai csökkentésének lehetőségét egy tavaly decemberben elfogadott uniós jogszabály teszi lehetővé. A szóban forgó könnyítés lényege, hogy a közösség a gazdasági és pénzügyi válságtól leginkább megviselt országokon kíván segíteni, azokon, amelyek a fizetési mérleg javítására szolgáló uniós keretből vagy az európai pénzügyi stabilitási forrásból kaptak támogatást. Ilyen Magyarország mellett Lettország, Románia vagy Portugália, Görögország és Írország.

A döntés a kohéziós (ebből finanszírozzák például a nagy infrastrukturális beruházásokat), a halászati és a vidékfejlesztési alapokból finanszírozott projekteket érinti. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) lapunknak elmondták, hogy a pályázók, így például a vállalkozások, önkormányzatok, nonprofit szervezetek fejlesztéshez nyújtott önrésze nem változik, azok az uniós szabályoknak megfelelő mértékűek maradnak. Így nem írják át a pályázati felhívásokat, és emiatt nem várható semmi változás a kifizetések folyamatában.

Annyi változás lehet, hogy felgyorsulhat a rendelkezésre álló közösségi források lehívása, már csak amiatt is, hogy egy-egy adott projekthez több uniós forrás társul. Jelenleg 2975 milliárd forinton áll az a számláló, amely a pályázóknak kifizetett támogatásokat mutatja. Ez a rendelkezésre álló pénzek valamivel több mint 36 százalékát jelenti, azaz mintegy hat év alatt ennyi jutott el a különböző beruházásokra, fejlesztésekre. A szerződéssel lekötött források összege meghaladja a 6400 milliárd forintot. Egy év van hátra a programozási időszakból, és ennyi idő van arra, hogy a maradék forrást lekössük. A kifizetéseket pedig plusz két évig, azaz 2015-ig lehet folytatni.

Amellett, hogy a kormány 55 milliárd forinttal kevesebb pénzzel járul hozzá a közösségi fejlesztések megvalósításához, más, az uniós pénzekhez kapcsolódó területen is megkurtította a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. Eredetileg arról volt szó, hogy 60 milliárd forint lesz abban az önerő alapban, amelyből az önkormányzatok kaphatnak pénzt az uniós fejlesztésükhöz szükséges saját erő finanszírozására. Az összeg időközben 50 milliárd forintra csökkent, majd a Matolcsy György által bejelentett idei megszorító intézkedések részeként további 20 milliárd forintot vontak el, így végül egy 30 milliárd forintos alap létrehozásáról döntött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK).

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, az NFK tagja egy önkormányzati konferencián azt mondta, a pályázati pénzek lehívása elsőrendű nemzeti érdek, és a kormány a 30 milliárdos kereten felül akár ugyanennyi pénzt biztosít a települési önkormányzatoknak a pályázati saját erő előteremtéséhez, ha arra szükség lesz.

Gyorsítanák a lehívást

A következő néhány hónapban a projektekért felelős szervek, állami vezetők bevonásával az Országgyűlés informatikai és telekommunikációs albizottsága, valamint a Fidesz infokommunikációs munkacsoportja segíteni kívánja a még be nem fejezett, főként uniós forrásból megvalósuló informatikai és kommunikációs fejlesztések felgyorsítását. Például az elektronikus közigazgatás operatív program keretein belül több tízmilliárd forint forrásból valósulhatnak meg az adminisztrációt egyszerűsítő, modernizáló projektek, mint például a központi szolgáltatási központ létrehozása vagy a hiteles elektronikus dokumentumcserét lehetővé tevő informatikai rendszer. (V. G. G.)