A megváltóként várt kecskeméti Mercedes-gyár termelésbe állása fokozatosan történik meg ugyan, de arra senki sem gondolt, hogy a járműipar teljes hazai kibocsátása alig haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet: augusztusban 2,8 százalékos bővülést mutatott ki a KSH. Érdekes módon a kecskeméti gyár március végi átadása óta lassul a növekedés üteme, holott ennek fordítva kellene történnie. Egy hagyományosan exportra termelő és jól teljesítő ágazat is tartós gödörbe került: a számítógép, az elektronikai, optikai termékgyártás augusztusi 15,3 százalékos csökkenése a teljes ipari termelés alakulására rányomta a bélyegét. A negatív sorozat tavaly április óta tart.

Egy éve tartó pozitív sorozatot produkál viszont az élelmiszer-feldolgozás, amely az idén eddig 6,8 százalékkal nagyobb értékben állított elő termékeket, mint 2011 hasonló időszakában. A legfontosabb piacainkon tapasztalt gazdasági lassulás a megrendelés-állományra is negatívan hat, az augusztusban feladott új rendelések az egy évvel ezelőttinek csupán a kétharmadát teszik ki. A kiemelt húzóágazatok esetében a friss rendelésekben 14 százalékos csökkenést mértek. Egyedül a gyógyszergyártóknak nem főhet a fejük, mivel 62 százalékkal nőtt a termékeik iránti igény. Elemzők szerint az ipari termelés idei növekedése minimális lesz.

Az év utolsó három hónapjában a járműipar az Opel-motor-gyár belépésével új lendületet kaphat, ami ellensúlyozni tudja a gyengén teljesítő ágazatok termeléskiesését. A távolabbi kilátások viszont siralmasak, ha igazak Douglas McWilliams, a londoni CEBR elemzőcég vezérigazgatójának modellszámításai. Szerinte nullához közeli szintre ragadhat be Európa átlagos gazdasági növekedése a következő 25 évben az euróövezeten belüli versenyképességi problémák miatt – írja az MTI. A világgazdaság növekedési üteme a következő negyedszázadban átlagosan 2-3 százalék lehet, de Európa növekedése várhatóan 2 százalékponttal elmarad a globális átlagtól ugyanebben az időszakban – állítja McWilliams.