Van tehát miért lenyúlnia az adóhatóságnak: a lapunknak tegnap küldött kimutatásuk szerint idén szeptember végén 498,7 milliárd forint tartozást tartottak nyilván a működő adózóknál. Szinte fillérre annyit, mint egy évvel ezelőtt. Ez az összeg százmilliárddal nagyobb, mint amekkora a legfrissebb Matolcsy-csomag egészének mérete. Figyelemre méltó, hogy miközben évről évre apad, de legalábbis nem növekszik a vállalkozások hátraléka, a lakosság egyre nagyobb összeggel tartozik az adóhatóságnak: két éve még 160,2 milliárd miatt kellett aggódniuk a revizorok miatt, idén már 168 milliárd miatt kaphatnak csengőfrászt az érintettek.

Az adósok jellemzően a jövedelmük letiltásakor szembesülnek azzal, hogy a NAV célkeresztjébe kerültek, de nem ritka, hogy a gépjárművet foglalják le a hatóság munkatársai, vagy az ingatlan kerül végrehajtás alá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezt a három intézkedést jelölte meg lapunk kérdésére, mint leggyakrabban alkalmazott eszközt az adósságot felhalmozó magánszemélyek esetében.

A cégeknél a legeredményesebb, ezért leggyakrabban alkalmazott eszköz az inkasszó, vagyis amikor a számláról az adóhatóság leemeli a tartozás összegét. Nem is hagy benne lehetőséget a hatóság: idén szeptember végére már 138,8 milliárd forint értékben szedtek be hatósági átutalási megbízással tartozást az adózóktól, míg tavaly egész évben 174,7 milliárd folyt be így. Vagyis negyedéves átlagban 2-3 milliárd forinttal jobban pörög idén az inkasszó – s a költségvetés forrásigénye miatt nemhogy csökkenni nem fog a sebessége, de inkább még nagyobb fordulatra kapcsolhat.

„Ha ez nem vezet eredményre, az ingó-, illetve az ingatlan-végrehajtás megfelelő kombinációja következik” – tudatta a NAV. Előbbi gépjármű-, üzletrész- és követelésfoglalást jelent, de érintheti az értékesíthető árukészletet, a piacképes gépeket, berendezéseket is a foglalás. Általában működik az eljárás: az adóhatóság tapasztalatai szerint a foglalásokat követően az adósok többsége rendezi tartozását, ezért a lefoglalt vagyonelemeknek csak kis része fordul meg az árveréseken.

Végső esetben a felszámolási eljárás elindítása marad, ám ezzel igyekszik csínján bánni a NAV, illetve arra törekednek – állítják –, hogy minden törvényes eszközzel sikerüljön megőrizni a cég fizetőképességét. Azt nem árulták el lapunk kérdésére, hogy 2013-ra milyen akciótervekkel próbálják beszedni a kormány által kitűzött 150 milliárd forint pótlólagos bevételt, annyit válaszoltak, hogy a NAV 2011-es létrejötte óta folyamatosan érzékelhető a hatékonyság javulása.

Tegnap kiderült, a kormány mit gondol, mi lenne a NAV dolga: a kiskereskedelemből beszedni, amit áfából be lehet. Az elképzelés az, hogy a pénztárgépeket rákapcsolják egy online rendszerre, ami lehetővé teszi, hogy a NAV a központból nyomon tudja követni a forgalmat. Ebből 95 milliárd forintot vár a kormány. Az esetleges költségek viselőiről nem tett említést, de az adóhatóságnál a háttérben azt mondták lapunknak, hogy vélhetően nem nekik kell majd ezt a terhet állniuk.