A volt pénzügyminiszter szerint a kiigazítási igény mérete miatt a valamelyest megemelt hiánycél mellett is szükség lenne pótlólagos intézkedésekre. Az elmúlt napokban több forrásból is olvasni lehetett arról, hogy a kormány mégsem ragaszkodik a 2,2 százalékos jövő évi deficitcélhoz, s a hitelnyújtók is engedékenyek lennének, ha egyébként a költségvetési politika a kiegyensúlyozottság felé fordulna.

Barbara Kauffmann Budapesten. Mit hoznak, mit visznek?

Az alapítvány több olyan tételt is beazonosított a 2013-as tervekben, amelyek kockázatot hordoznak. Ezek közül kiemelkedik a telekomadó: az uniós vizsgálat a következő év első felében lezárulhat, és az eredmény a szakértők szerint nem lehet kétséges, vagyis az államnak vissza kell majd fizetnie 200 milliárd forintot az adóalany cégeknek. Azt, hogy ez milyen formában történik, a visszajáró összeget költségvetési érdekből szét lehet-e teríteni a következő években, a magyar kormány és az érintett vállalatok közötti megállapodás dönti el, de az biztos, hogy az uniós bírósági verdikt után az eredményszemléletű elszámolásban azon nyomban megjelenik kiadásként ez a tétel.

A költségvetési pálya alapjainál is súlyos gondokat lát az alapítvány. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője, az elemzés készítője szerint 2015-ig a gazdasági növekedés mértéke nem fogja elérni a két százalékot. Jövőre 1,2 százalékos bővülést várnak (a kormány hivatalosan még 1,6 százalékkal számol, a jegybank már csak 0,8 százalékkal) a technikai kivetítésük alapján, az augusztus végéig rendelkezésre álló információkból kiindulva, de Romhányi szerint végül várhatóan 0,5–1,0 százalék közötti tartományban lesz a növekedés.

A kormány számára most az a legfontosabb, hogy az idei hiány 3 százalék alatt tarthatóságáról meggyőzze az uniót, ebben az esetben van ugyanis esélye elkerülni, hogy folytatódjék a túlzottdeficit-eljárás, s ne vonják el a kohéziós támogatást. Brüsszeli tudósítónknak bizottsági források megerősítették, hogy a héten Budapesten járt Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság (EB) magyar gazdasággal is foglalkozó főosztályvezetője. – Az EB most készíti elő őszi gazdasági előrejelzését, és emiatt utaznak a bizottság tisztségviselői a tagállamokba – magyarázta forrásunk. A gazdasági előrejelzés lényeges része a túlzottdeficit-eljárás. Magyarországnak péntekig kell megküldenie az eljárás keretében a saját hiányprognózisát.

Az EB november 7-én hozza nyilvánosságra az őszi előrejelzést, ami után ismét felmerülhet a kohéziós támogatások részleges felfüggesztése. Úgy tudjuk, mivel ehhez komoly politikai elhatározás és támogatás kell, ezért a bizottság óvatosan kezeli ezt a lehetőséget.

Egy levél érkezett csak

Az IMF-levél már múlt héten megjött a kormányhoz, de a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban a bizottság levele csütörtök délutánig még nem indult el Budapestre. Forrásaink szerint ez „bármelyik pillanatban” megtörténhet.

200 MILLIÁRD

A TELEKOMADÓ brüsszeli elbuktatása közel 200 milliárdot venne ki a büdzséből.