Kitört az aktívház-forradalom: Budapestre jön a jövő
Néhány évvel ezelőtt az építészetben minden a passzív- (külső energiaforrást nem vagy csak minimális mértékben igénylő) házakról szólt. A passzívházdivat még le sem csengett, már a küszöbön toporog a lakóházak újabb generációja: az ODOO-projekt épülete, az úgynevezett aktívház: ez több energiát termel – elsősorban napelemekkel –, mint amennyit a működtetéséhez, illetve a lakók komfortérzetének megteremtéséhez felhasznál.
A Solar Decathlon versenyen nem csak aktívházak versenyeztek – vagyis az ODOO ebből a szempontból a legfrissebb technológiát képviselte –, ugyanakkor a seregszemle elnevezése (tízpróba) arra utal, hogy az otthonokat nem kizárólag energetikai szempontból hasonlították össze. A spanyol fővárosban felépített házakat tíz napon keresztül naponta más és más összetételű szakmai zsűrik keresték fel, általában nemcsak fényképezővel és jegyzetfüzettel, hanem többféle mérőeszközzel felszerelve, hogy a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg, az építészet, az épületszerkezet, az energiahatékonyság, a kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás, az iparosíthatóság, az innováció, valamint a fenntarthatóság érvényesülését elemezzék és osztályozzák.
A mérnöki és szerkezeti megoldások „versenyszámában” például a második lett az ODOO, amely ezüstérmet szerzett a komfort területén is, az energiahatékonyságban pedig szintén felfért a dobogóra egy harmadik helyezéssel. Hogy milyen megoldásokkal sikerült elnyerni az ítészek elismerését, arra hamarosan Budapesten is fény derül. Úgy tudjuk: nagyra értékelték például, hogy az épület kamionon is szállítható (így került ki a magyar ház Madridba), „daruzható”, viszonylag egyszerű eszközökkel több alkalommal is felállítható, illetve lebontható, könnyű, ugyanakkor nagyon stabil és ellenálló.
Aktívház persze nemigen épülhet csúcstechnológia nélkül: az ODOO épületautomatizálási rendszerét a Siemens, a világítástechnikát az Osram szállította. Az alacsony energiafogyasztást a high- és a low-tech elemek ügyes kombinációja segíti: a szolárház passzív hűtéssel rendelkezik, a légkondicionálókéhoz hasonló hűtési rendszer egyáltalán nem igényel hálózati energiát.
Az ODOO a tíz kategória pontszámai alapján összesítésben a hatodik lett a 18-as mezőnyben, az internetes közönségszavazáson pedig a negyedik helyig jutott, és befutott még két különdíj is, méghozzá a fenntarthatóság és a belső dizájn kategóriákban. Ez a mérleg mindenképpen több tisztes helytállásnál, kifejezetten ígéretes eredmény, hiszen Magyarországról és az egész régióból most először érkezett versenyző a Solar Decathlonra, és a magyarok az anyagi lehetőségeik alapján nem voltak egy súlycsoportban a legjobban eleresztett csapatokkal – vagyis gyakorlatilag amatőr kezdőkként versenyeztek a rutinos profik között.
Az összetettben az első a francia Rhone-Alpe egyetem Canopea nevű háza, a második az andalúziai Patio 2.12, a harmadik a római Med in Italy lett. Mindhárom érintett országban komoly hagyományai vannak a szolárházak építésének. A versenyre a felkészülést közel félszáz csapat kezdte el, a részvételre 20 pályázott sikeresen, végül 18-an állították ki a munkájukat Madridban. „Voltak dolgaink, amelyekről kiderült, hogy nem annyira jól gondoltuk el, és itt is győztünk, mert most már tudjuk, hogy mit kell másként csinálnunk. Valamint – és ezt is kár lenne nem elmondanunk – voltak olyan szubjektív elbírálású versenypontok, ahol egyrészt mi úgy éreztük, hogy mi jobb helyezést adtunk volna magunknak (milyen meglepő, ugye?), másrészt viszont a versenytársaink közül is többen azt jelezték vissza, hogy ennél azért jobbat érdemeltünk volna” – írják a versenyzők saját blogjukon.
A gyárthatóság/piacképesség kategóriában lepontozták a magyar házat, ebben azonban egy filozófiai véleménykülönbség is szerepet játszott: „A zsűrinek azt kellett volna elfogadnia és értékelnie, hogy a mi házunk nem így, ebben a kész formájában szerelhető be fröccsöntősablonként egy szériagyártó gépbe, hanem a sok-sok kisebb-nagyobb részmegoldást lehetne könnyedén átemelni és beilleszteni a nálunk sokkal inkább jellemzőbb egyedi tervezésű házakba.” Az ODOO-projekt talán legfőbb haszna, hogy – a versenyszempontok miatt is – a tervezés és a gyártás szinte minden mozzanatát nagyon részletesen dokumentálták, amiből a professzionális építők, gyártók is sokat profitálhatnak.
És még valami, amire ritkán gondolunk, de a blog.odooproject.com kommentelői közül többen is céloztak rá: a magyar egyetemek nem igazán arra készítik fel a diákokat, hogy képesek legyenek valami kézzelfogható dolgot a valóságban létrehozni. A Solar Decathlon és a hasonló versenyek viszont éppen ebben, az elmélet és a gyakorlat közötti rés áthidalásában segítenek.
