Nem csenget tovább
E bombasztikus bejelentés részleteinek ismerete hiányában is letaglózta a hír az ágazatot. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) közleményében jelezte: döbbenten és értetlenül állnak a nyerőgépiparág szereplői a rendkívüli kormányülésen született döntés előtt. A szervezet elnöke szerint a jogállamiság alapkövetelménye a jogbiztonság és a kiszámíthatóság, ezért érthetetlen számukra a lépés. A szövetség úgy számol, 1200 vállalkozás mintegy 40 ezer alkalmazottja érintett a tegnapi kormánydöntésben. Azért sem értik a döntést, mert egyetlen uniós tagállamban sincs betiltva a helyhez kötött szerencsejáték.
A szövetségi állásfoglaláshoz hasonló hangulatú véleményeket adtak lapunk munkatársának ágazati körökből. A nyerőgépeket üzemeltető cégek és dolgozóik körében teljes a riadalom, nagy a kétségbeesés. Akadt olyan vállalkozás, ahol egész nap égtek a telefonvonalak, a partnerek az ügyvezetéstől vártak választ olyan kérdésekre, hogy „Ez ugye nem komoly? Novembertől valóban nincs munkánk?”
A kormányzat hajthatatlanságának bizonyítéka, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter tegnap délben már az Országgyűlés elé is terjesztette a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítási javaslatát, amelyet – kivételes sürgős eljárással – várhatóan már kedd délután elfogadnak, s így még ebben a hónapban hatályba léphet. A javaslat kimondja, hogy pénznyerő automatákat kizárólag játékkaszinóban lehet üzemeltetni. Ennek indoklásaként e szerencsejátékok káros társadalmi hatását említik. A javaslat szerint az elektronikus kaszinóknak sem lenne kegyelem. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, amely után a már kiadott játékterem-engedélyek semmisek.
Ez a hirtelen hozott döntés az alig egy éve még 60 ezer embernek munkát adó ágazatot nulláz majd le. Igaz, már csak árnyéka önmagának az ágazat, a korábbi intézkedések miatt 25 ezer helyett már csak körülbelül 4500 játékgép működik. Marad azért hely a játékszenvedély kiélésére a három, koncessziós alapon működő játékkaszinóban (az egyik a kormány filmpolitikáját alakító Andy Vajna érdekeltségéhez sorolható).
A nyerőgépek visszaszorítása nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot venne ki a büdzséből, amit az online szerencsejáték megadóztatásából pótolnának. Ami elég bizonytalan: az adófizetés törvényes hátterét megteremtő jogszabályok ugyan megszülettek, ám a nagy internetes szerencsejáték-oldalak változatlanul nem fizetnek, mert egyik sem kérte, hogy bekerülhessen a hatósági nyilvántartásba.
Hová tűnt a pénz?
Tavaly a nyerőgéppiac több száz-, sőt több ezermilliárd forintos eltitkolt bevételeiről cikkeztek a lapok. A hírek szerint hatalmas összegek tűnnek el az ágazatban. A szerencsejáték-szövetség alaptalannak nevezte a vádakat.
A sztori azután terjedt el a sajtóban, hogy Lázár János a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdést, amelyben arról érdeklődött: mi az oka, hogy az államot a szektorból felszívódó, eltitkolt százmilliárdok nem érdeklik. Egészen pontosan bizonyos érdekcsoportokról volt szó, amelyek 200-400 milliárdot tüntetnek el. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az ügyben vizsgálatot rendelt el, majd írásban válaszolt is Lázár Jánosnak. Ebben azt rögzítették: a hivatkozott számok forrása ismeretlen, s a számítás módja sem derül ki.
