Még a zárószavazás előtti utolsó munkanapon is módosító javaslatot nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról” szóló törvényjavaslathoz. A tegnap megszavazott jogszabály jövő januártól vezeti be a kisvállalati és a tételes adót. Utóbbi a módosított formájában már választási lehetőség lehet azok számára, akik eváznak vagy ekhósok. Az elképzelés ugyanis komolyan finomodott a nyáron benyújtott eredeti változatához képest.

A legfontosabb változás, hogy a tételes adót választó vállalkozás számlája teljes egészében költségként elszámolhatóvá vált. Az eredeti változatban a tételes adózótól kapott számla nem csökkentette volna az adóalapot, azaz tőlük szolgáltatást vásárolni tíz százalékkal többe került volna, mint a más adózást választó cégektől megvenni ugyanazt.

Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a változás nem jelenti azt, hogy zöld utat kaptak a fiktív számlagyárak, ugyanis ha a kisadózó adott évben egy partnernek egymillió forintnál nagyobb összegben állít ki számlát, akkor az adóhatóság felé adatszolgáltatásra kötelezett mindkét fél, s bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról vagy szerződésről van szó.

A tételes adót hatmillió forint éves árbevételig vehetik igénybe az egyéni vállalkozók, magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaságok. Az adózás a bejelentést követő hónaptól kezdődik, és véget is ér, ha a cég túlszalad a bevételi korláton. Akkor a többlet 40 százalékát kell befizetniük az adóhatóságnak. A jogszabály szerint legalább egy kisadózót be kell jelenteni, aki után havi 50 ezer forintot kell befizetni. Az összeg tartalmazza a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, az osztalékadót, a szociális adót, a szakképzési hozzájárulást. A kisadózó ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ugyanakkor a félállásban bejelentett tag, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, semmilyen ellátásra nem lesz jogosult. Az Országgyűlés elfogadta Matolcsy György azon módosító indítványát is, mely szerint legalább 30 napos keresőképtelenség vagy a tevékenység szüneteltetése esetén a tételes adót nem kell megfizetni.

A nyáron benyújtott törvényjavaslatban a tételes adó nem váltotta ki a helyi iparűzési adót, ezért költséget is ki kellett volna mutatni. Egy időközben elfogadott módosító indítvány ezt is rendbe tette: ezt a terhet is tételesen kell megfizetni, összege legfeljebb évi ötvenezer forint telephelyenként. Az adójogszabályok harmonizálására is figyelemmel volt a jogalkotó, mert az áfát ugyan nem váltja ki a tételes adó, ám jövő évben az áfa alanyi adómentességének ötmillió forintos felső korlátja hatmillió forintra emelkedik.

Becsuktak egy kiskaput

A kisvállalati adó feltételei is változtak. Eredetileg az adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege, a mértéke pedig 16 százalék lett volna. A változtatás bezárta azt a kiskaput, hogy az adózó a pénzügyi vagyonban bekövetkezett esetleges negatív változás miatt egyáltalán ne fizessen adót. Az adóelőleg alapja ugyanis nem lehet kevesebb, mint a személyi jellegű kifizetések összege, s e kifizetések után a 16 százalékos adót meg kell fizetni.