Ki hisz még Madridnak?
A helyzet egyre aggasztóbb: a spanyol gazdaság a kormány (visszafogott) becslése szerint jövőre 0,5 százalékkal esik vissza, de a független szakértők szerint a recesszió akár 1-1,5 százalékos is lehet. Ráadásul jövőre minden eddiginél több pénzt kell adósságtörlesztésre fordítaniuk – többet, mint amennyi a teljes spanyol közszféra bér- és járulékköltsége.
A kormány igyekszik úgy eladni a csütörtökön bejelentett újabb, 20 milliárd eurós megszorításokat – amelyeket a sajtó minden idők legszigorúbb költségvetéseként emleget – mint amivel a nyugdíjasok és a közszolgák jól járnak. Ám ebből legfeljebb annyi igaz, hogy ők veszítenek a legkevesebbet. A nyugdíjasok járadéka egy százalékkal nő, de közben három százalék lesz az infláció. A közszolgák fizetése továbbra sem emelkedik, igaz, visszakapják a karácsonyi juttatást.
Ám a szakszervezetek szerint ez aprópénz ahhoz képest, hogy az utóbbi években 25-30 százalékkal csökkent a vásárlóerejük. A szigorú intézkedéseket Brüsszel üdvözölte, Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szerint a spanyolok túl is teljesítették az elvárásokat. A pénzpiacok azonban továbbra sem bíznak a spanyol gazdaságban: a madridi tőzsde lejtmenetbe került, míg az állampapírok hozama ismét emelkedett. A helyzetet még rontja a spanyol bankok stressztesztjének eredménye, amely szerint összesen hat olyan pénzintézet van az országban, ami stabil lábakon áll.
A gazdasági szakértők is tanácstalanok, mert senki sem tudja, hogy milyen intézkedésekkel lehetne visszaállítani a piacok bizalmát. Egyre többen látják úgy, hogy elkerülhetetlen az újabb mentőcsomag – a piac ezt már be is árazta. Mariano Rajoy kormányfő továbbra sem ad egyértelmű választ, de többször utalt rá: nem szeretné, ha az ország a görögök, az írek vagy a portugálok sorsára jutna, és a kormány minden lépésébe beleszólnának a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői. A költségvetést meglehetősen voluntaristának minősítette lapunknak Rafael Pampillón, a madridi IE Business School közgazdásza is.
Szerinte nehezen tartható a jövőre tervezett 4,5 százalékos deficit, és azt sem érti, hogy a kormány miért lebegteti a mentőcsomag kérdését. – Ezt nem kell túlbonyolítani, egyszerűen azt jelentené, hogy az Európai Központi Bank a másodlagos piacon spanyol államkötvényeket vásárolna, és ezzel csökkenne a rendkívül magas kamat, amit a hitelekért fizetni kell. Ezzel máris levegőhöz jutna a spanyol gazdaság – magyarázta lapunknak. A mentőcsomagban levő pénz szerinte sokkal kevésbé fontos, mint az EKB segítsége. Ami pedig a külső szakértők tanácsait illeti, Pampillón meg lenne lepve, ha nem vonták volna be a trojkát a jelenlegi költségvetés tervezésébe.
A közgazdász szerint Spanyolországot semmiképpen sem szabad Görögországhoz hasonlítani, itt nincsenek az egész országot megbénító hatalmas tüntetések, igaz, a megszorítások is jóval enyhébbek. – Két nehéz évre kell készülni, addig nem lábalunk ki a recesszióból. Rendbe kell tenni a munkaerő- és az ingatlanpiacot, növelni a versenyképességet, de ha sikerül csökkenteni az adósságot és a hitelek kamatait, akkor Spanyolország kilábalhat a válságból – vélte.
