„Szuperadóval” a gazdagokkal szemben
A francia költségvetést Jean-Marc Ayrault, a szintén szocialista miniszterelnök mutatta be tegnap, és a tervezet (képünkön) annyiban nem okozott meglepetést, hogy a több mint harmincmilliárdos megtakarítás nagyját, húszmilliárdot a gazdagok megadóztásából és a vállalkozások adókedvezményeinek megszüntetéséből adná össze. Hollande beváltotta kampányígéretét: a luxus őshazájában a költségvetési terv szerint 75 százalékos „szuperadót” kell majd fizetniük azoknak, akik évi egymillió eurónál többet keresnek (ez körülbelül kétezer embert érint).
Sajtóértesülések szerint a brüsszeli ingatlanirodáknál már hetek óta megugrott a kereslet: a gazdag franciák Belgiumban keresnének menedéket a pénzügyi világot ellenségnek kikiáltó Hollande elől. Bevezetnek egy 45 százalékos adókulcsot is azoknak, akik 150 ezer eurónál többet keresnek. Ayrault kormányfő a többi szja-emelést nem részletezte, de bizonygatta: tíz polgárból kilenc meg sem fogja érezni az adóemelést. További tízmilliárd eurót költségcsökkentéssel próbál majd megspórolni a szocialista kormány. A párizsi vezetés azonban az ötmillió közszolgából nem engedne el egyet sem, és a nyugdíjakhoz sem nyúlna hozzá.
A több mint harmincmilliárdos spórolásra – amelyet Hollande az elmúlt harminc év legszigorúbb egyszeri nadrágszíj-megszorításának nevezett – azért is kellett sort keríteni, mert az uniós előírásoknak megfelelően jövőre három százalék alá kell vinni a most 4,5 százalékos költségvetési hiányt, és erről a piacokat is meg kell győzni.
Elemzők szerint a költségvetési tervezet túl optimista, mert túl magas gazdasági növekedéssel számol. Úgy vélik, hogy az adóemelések és a kiadások csökkentése mellett nehéz lesz tartani a 0,8 százalékos növekedési célt 2013-ban, és a kétszázalékost 2014-ben. – Hollande feláldozza azt a tehenet, amelyet később meg akar fejni – írta a Reuters. Franciaország egyébként most stagnál, az elmúlt három negyedévben nem volt növekedés, a munkanélküliség pedig újra elérte a hárommilliós lélektani határt.
Az államadósság – a GDP 91 százalékával – a második világháború vége óta, most a legnagyobb (nagyobb, mint a várhatóan hamarosan mentőcsomagért folyamodó Spanyolországé). Franciaországnak – az euróövezet második legnagyobb gazdaságának – eddig sikerült nagyobb sokkok nélkül átvészelnie az euróválságot. Bár magas az államadósság, és az ország versenyképessége gyenge, a befektetők bíznak az országban és a francia papírokban. Az államkötvények a biztos befektetésnek tekintett német papírok alternatívái lettek a válság során, kamataik történelmi mélyponton vannak, az állam finanszírozása így rövid távon nem lehet probléma.
Ugyanakkor, ha a befektetők megérzik, hogy Hollande nem akarja tartani a háromszázalékos költségvetési hiánycélt, vagy komolytalanok a reformjai, a hangulat Párizs ellen fordulhat. Egyes elemzők kifogásolják azt is, hogy a francia vezetés nem csökkentette radikálisabban a kiadásait. A francia közkiadások a GDP 56 százalékát adják ki, ez – Dánia után – Európában a legmagasabb arány. Az Európai Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői olyan szerkezeti átalakításokat hiányolnak a tervezetből, amelyek felpörgethetnék a versenyképességet, fenntartható pályára állítva a növekedést és az adósságcsökkentést.
