A jelenlegi helyzetből kiindulva a GDP 0,8 százalékos visszaesésére számítanak az idén, de a csökkenés akár a duplája is lehet. Függ a mezőgazdaság teljesítményétől, hogy lesznek-e további költségvetési megszorítások, hová fejlődik az IMF-ügy, vagy éppen mivel áll elő a kormány.

A kabinet legfőbb bűne, hogy tönkretette a belső piacokat. Ez megmutatkozik a beruházásokban is: a válság mélypontján, 2009-ben esett ilyen mértékben a mutató. A GDP-arányos beruházási ráta már tavaly is csak 15,3 százalék volt, most az első fél évben mindössze 12 százalékon, azaz rendkívül alacsony szinten áll. Ez egyedülállónak számít Európában, és egyben mutatja, hogy a magyar gazdaságot a külföldi és a hazai befektetők egy aránt leírták. A jövőre tekintve az extrém adat további versenyképesség romlást jelez. A növekedés alapjainak totális gyengülése a fogyasztás alakulásában is megjelenik. Az idén várhatóan 3,5-4 százalékkal esnek a reálkeresetek, azaz nincs miből fogyasztani. Mindezek eredőjeként jövőre is legfeljebb 0,9 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni.

Valójában pech, hogy a külpiacok optimisták, mert a hangulat, amelyben erősödött a forint árfolyama, és kereslet van a magyar állampapírokra, lehetőséget ad a magyar kormánynak az ámokfutásra. Ahogyan Várhegyi Éva, a Pénzügykutató főmunkatársa mondta: jelenleg a jegybank függetlenségének alkonyát éljük, megtörtént a teljes hatalomátvétel a monetáris tanácsban. Eddig is világos volt, hogy a monetáris tanács külső tagjai nem szuverén, autonóm személyiségek, hanem komisszárok, de most a gyakorlatban is megmutatkozott a két legutóbbi, teljesen indokolatlan alapkamat-csökkentésben. – Ha bármi megingás lesz a nemzetközi hangulatban, Magyarország lesz az első, ahonnan kivonják a pénzt a befektetők.

A jegybank hitelességének csorbulása növeli az országkockázatot –mondta Várhegyi Éva. Hozzátette, ha a kormány megállapodik az IMF-fel, akkor minden bizonnyal folytatódnak a kamatcsökkentések, és jövő év végére akár hat százalék alá is mehet a ráta. Az euró árfolyama ugyanebben az esetben 280–290 forint között maradhat, a piac ugyanis már beárazta a megállapodást.

Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa, 2005–2011 között az MNB monetáris tanácsának tagja szerint addig lebegteti a kormány az IMF-megállapodás lehetőségét, amíg le nem jár Simor András elnök mandátuma, és nem tudják teljes egészében átvenni a hatalmat a jegybank felett. Szerinte azután még jobban manipulálja majd a gazdaságot a kormány.