– A jövő évi bérekről akkor lehetne megalapozottan beszélni, ha tudnánk, milyen lesz a 2013-as gazdasági és pénzügyi pálya, milyen lesz a hitelpolitika, a kamatpolitika, mekkora lesz a fogyasztás, a GDP és a foglalkoztatási szint. Elfogadott számok kellenek, olyanok, amelyeket senki sem vitat – válaszolta a jövő évi bértárgyalásokkal kapcsolatos kérdésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Sáling József, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke ehhez még az IMF-tárgyalások alakulását és az adóváltozásokat is hozzáadja. Ahogy Dávid Ferenc mondja, az elmúlt 25 évben azokat az adatokat, amelyeket a mindenkori kormányok benyújtottak az egykori Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, vagy azokat, melyeket a KSH közzétett, mindenki stabil tárgyalási alapnak tekintette. Jelenleg azonban semmi sem biztos, ezért is inkább csak elképzelésekről lehet beszélni, mintsem konkrét álláspontokról.

Mint Dávid Ferenc mondta, semmi sem indokolja a jövő évre szóló minimálbér és garantált bérminimum emelését. Ha ugyanis nincs többletteljesítmény – márpedig a GDP idén biztosan csökken –, akkor nincs szétosztható többletjövedelem sem. Azaz a VOSZ szerint nincs ideje a béremelésnek.

Ettől még kemény tárgyalásokra számítanak, mert idén komoly reálbérveszteséget szenvednek el a munkavállalók, másrészt a kormányzat felől is nagy nyomás várható, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 800 ezer munkavállalót érint.

Sáling József szerint elképzelhetetlen, hogy ne legyen béremelés. Mint mondja, a szakszervezeteken is hatalmas a nyomás, pláne hogy egyáltalán nem lett igaz a kormányzat azon ígérete, hogy senki sem jár rosszabbul, illetve a bérkompenzáció végrehajtása is csak részben valósult meg. Sőt sok helyen, ahol kompenzáltak, azt egyéb bér elemek terhére tették. Összességében erre az évre a nettó bérek 2,5 százalékos növekedését várják, ami, tekintve a jelenleg már hat százaléknál járó inflációt, komoly reálbércsökkenést eredményez. Hozzátette: a béreket egyértelműen az infláció falja fel. Dávid Ferenc szerint az biztos, hogy a minimálbér és a bérminimum jövő évi emelése a közelében sem lesz az idei 19, illetve 15 százaléknak. Arra sem számít, hogy a kormány ismét beszáll a finanszírozásba a bérkompenzációval, amely amúgy sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az MSZOSZ elnöksége tegnap ülésezett, s mint Sáling József elmondta, a jövő évi béreket illetően abból indultak ki, hogy figyelembe kell venni az idei reálbérveszteséget és a jövő évi, várhatóan öt százalék feletti inflációt. Ezekből kiindulva a minimálbér nem lehet kevesebb százezer forintnál, ami nyolcszázalékos emelést jelent. Emellett ragaszkodni fognak a szakmai bérminimum 108-ról legalább 116 ezer forintra növeléséhez is, hogy legalább az idei 16 százalékos előny megmaradjon a minimálbérhez képest. (A cél a korábbi 25 százalékos eltérés visszaállítása lenne, de ez jövőre még nem reális.) A minimálbér feletti fizetési kategóriákban legalább a várható inflációnak megfelelő, 5-5,5 százalékos emelést szeretnének.

Egy erőltetett béremelés Dávid Ferenc szerint veszélyes lehet, térdre kényszerítheti a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ráadásul megint nem marad forrás a teljesítmények és a kvalifikált munkaerő elismerésére, és elbocsátásokkal járhat. Szerinte ideje lenne elgondolkozni az ágazati minimálbérekről, és nem kellene a jobban és rosszabbul teljesítő ágazatokra ugyanazt a terhet rákényszeríteni. Mellesleg – jegyezte meg –, egy elhibázott bérpolitika annulálhatja a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akcióterv pozitív hatását.

Sáling József szerint nem reálisak az előbbi félelmek, ettől függetlenül ő is kemény tárgyalásra számít. Abban bízik, hogy a kormánynak is érdeke a bérek emelése, ha másért nem, mert abból többletfogyasztás és áfabevétel lesz. Szerinte jó lenne mielőbb összehívni a Vállalkozói Konzultációs Fórumot, ahol az érintettek megismerhetnék a kormányzat jövő évre vonatkozó elképzeléseit, s elindulhatnának az érdemi tárgyalások is.