Az irányadó német tőzsdén az elmúlt év során csökkentek az árak, ellenben Magyarországon ezalatt nem tapasztaltak változást. Pedig a térségi piac pörög: a tőlünk délre fekvő országok a forró, aszályos nyári időjárás miatt jelentős felvevőpiacnak számítanak, ami felveri a régiós árakat. Ebből azonban nem a magyar ipar profitál. A honi erőművek – úgy a régiek, mint a nemrég üzembe állított új, főleg gázüzemű egységek – túl drágán termelnek például a cseh, a lengyel vagy az ukrán széntüzelésűekhez képest.

Szabadpiac lévén, az ezekkel termelt energia egyszerűen keresztülmegy az országon anélkül, hogy tranzitdíjat kérnénk érte. Ráadásul ez inkább felfelé húzza a magyarországi árakat.

Az alapvetően a lakossági igények kielégítésére termelő erőművek – a paksi, a mátrai, a budapesti és a csepeli –, illetve a lakosság számára azt továbbértékesítő állami MVM Magyar Villamos Művek közötti szerződések nem ismertek. Így azok belső árazására is csak következtetni lehet. Ha ezeket legalább valamelyest az ismert tőzsdei folyamatokhoz kötik, akkor itt is bizonyos mértékű csökkenésre látszik esély. Annál is inkább, mert eközben továbbra is csökken a lakossági kereslet, ami normális esetben ármérséklő tényező lenne.

Ellentétes hatású viszont az az energetikában bevett szabály, hogy minél kisebb a kereslet, annál magasabb az ár, mert nagyobb lesz az egy főre jutó, a rendszer fenntartását szolgáló költség. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy továbbra is terhelik az áramárat különböző politikai tételek, például az energiaipari dolgozók alacsonyabb tarifájának vagy éppen az állami Vértesi Erőmű, a távhőszektor és a megújuló energiás termelők fenntartásának támogatása.

Úgyszintén felfelé nyomja a tarifát, hogy egyes áramszolgáltatók továbbra is úgy érzik, lakossági értékesítésük veszteséges. E tárgyban az energiahivatal értesülésünk szerint jelenleg is végez árfelülvizsgálatot a lakosságot ellátó áramcégeknél. (Nem csupán a vezetéküzemeltető, hanem a tőle számvitelileg elválasztott áramkereskedő társaságoknál is.)

Az Elmű-Émász kapcsán eme információt lapunknak Boross Norbert, a fővárosban és Észak-Magyarországon tevékenykedő áramszolgáltató csoport szóvivője megerősítette. Az áramszolgáltatóknak a kilowattóránként közel 40 forintos tarifából az állam mintegy 1,70 forint árrést engedélyez, a többi átfolyó tétel. Eme árrésből kell működtetniük az irodáikat, ügyfélszolgálataikat, számviteli, ügyviteli rendszereiket, melyekkel sok, szerinte szükségtelen és költségnövelő adminisztratív előírásnak kell megfelelniük.

A szóvivő elmondta, hogy a lakossági ellátáson keletkező költségeik magasabbak, mint az elismert árrés, vagyis azon nincs hasznuk. Arra a kérdésünkre, hogy az árrés mekkora emelése biztosítana számukra tisztes nyereséget, nem kívánt pontos becslést adni, de szavai szerint kilowattóránként mindenképp legfeljebb néhány tízfilléres tételről lehet szó.

Csökkenő igények, átszervezések

A 2008-as gazdasági válság után csökkentek a magyarországi villamosenergia-igények – emlékeztetett Gerse Károly, az MVM vezérigazgatói tanácsadója a Napi Gazdaság Átalakuló energiapiac című csütörtöki konferenciáján. Tavaly ugyan tapasztalható volt némi növekedés, de az idei fogyasztás ismét csökkenésbe hajlik – tette hozzá. Az árak emelkedése, az egyre bővülő energiahatékonysági intézkedések miatt, illetve azért, mert a közeljövőben nem várható nagy energiaigényű fejlesztés átadása, egyelőre nem számít a villamosenergia-fogyasztás emelkedésére. Tilesch Péter, a Magyar Energia Hivatal villamosenergia- és távhő-felügyeleti és szabályozási főosztálya vezetője a lakosság által még tolerálható energiaárakat tartott szükségesnek, amelyek azonban elfogadható megtérülést biztosítanak az ellátó cégek számára is. Az áramtarifa kapcsán kedvezőnek nevezte a cseh, szlovák és magyar áramtőzsdék összekapcsolását és a megújulós termelők támogatási rendszerének jövő év első felére ígért átalakítását.