Eközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az egyik kritikus tárgyalási pontnak tekinti a csomagot, mondván, semmilyen pluszbevétel nem várható a program révén, ellenben 300 milliárd forintos lyukat üt a költségvetésen. Varga Mihály (képünkön), a tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter a napokban egy rádióinterjúban elismerte, hogy ezen a ponton véleménykülönbség van az IMF és a magyar kormány között. Ugyanakkor szerinte kizárt, hogy a program ne tudna visszacsatolódni a költségvetésbe, ráadásul kifejezetten szükség van rá a magyar gazdaság növekedéséhez.

Az elképzelések szerint a kiadásokat a jegybanktól befolyó 120, a Magyar Államkincstártól érkező 10, illetve a bankoktól származó 123 milliárd forint tranzakciós illetékből, valamint abból fedeznék, hogy 160 milliárd forinttal javul az adóbeszedés hatékonysága. S miközben elemzők szerint kizárt, hogy ez így megvalósuljon, a parlament a tegnap elfogadott módosítókkal enyhített a feltételeken, és ezzel tovább növelte a program költségét. Az egyik legfontosabb változás, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után bruttó százezer forintos bérig két évig egyáltalán nem kell szociális adót és szakképzési hozzájárulást fizetni, amely a bér 27 százaléka. Az eredeti elképzelés 50 százalékos kedvezményt tartalmazott, ami 14,5 százalékos járulékfizetési kötelezettséget jelentett. A százezer forint feletti részre viszont semmilyen kedvezmény nincs. Az előbbi feltételeket nem teljesítő 25 év alatti és az 55 év felettiek esetében maradt az 50 százalékos kedvezmény, azaz esetükben 14,5 százalék a teherfizetési kötelezettség.

Az MTI-nek nyilatkozó érdekképviseletek jónak tartják a változást. Ahogyan Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége elnöke mondja: keresni kell a munkahelyteremtő lehetőségeket, s ezt segítheti a törvényjavaslat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra a munkaerőcserére, ami bekövetkezhet, hiszen azok a munkaadók járnak jól, akik 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalókat vesznek fel, a más korosztályú dolgozók háttérbe szorulhatnak. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége (VOSZ) főtitkára pedig arra figyelmeztet, hogy semmivé válhat az akcióterv jótékony hatása, ha jövőre emelkedik a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum. A VOSZ ezért ezek befagyasztását fogja javasolni.