Árfolyamgát Matolcsynak és egy barátságos lépés az IMF felé
A hivatalos indoklás szerint ilyen lehet például a nemzetközi szervezetekkel folytatott, le nem zárt tárgyalások esete vagy az Alkotmánybíróság, illetve más bírói fórum, jogalkalmazó döntése, amelynek jelentős rendezendő költségvetési vonzatai vannak.
Az EU/IMF-tárgyalások folytatása előtt ez barátságos lépésnek tekinthető, lezárt költségvetésre hivatkozva már nem lehet hazaküldeni a tárgyaló küldöttséget. Akkor is újra lehet tárgyalni a büdzsét, ha az Európai Bíróság elmarasztaló döntést hoz például az önmagában kétszázmilliárd forintos tételt képező távközlési különadó ügyében – ezeket a zárószavazás előtti módosító indítványokat még pénteken nyújtotta be a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága.
A bizottság azt is javasolta, hogy a következő év költségvetésének főszámairól és a fejezeti főösszegeiről november 30-ig döntsön az Országgyűlés, utána ne lehessen hozzányúlni – kivéve persze az első esetet.
A 2013-as költségvetés módosítása mindettől függetlenül is elkerülhetetlen, mert 600 milliárd forint fedezetlen kötelezettségvállalást tartalmaz, miközben 1,6 százalékos gazdasági növekedésen alapul. Megjegyzendő, hogy a kormány egy éve még másfél százalékos növekedésre építette a költségvetést, majd a számára irányadónak tartott 1,3 százalékról 0,75 százalékra csökkentett német növekedési adatot „bevárva” volt csak hajlandó félszázalékos pluszra korrigálni. Az elemzők szerint ennek a duplája lesz idén a mínusz.
A költségvetést megalapozó törvények mostani elfogadott módosítása az átláthatóságot szolgálja egyben, ugyanis egységesíti a külön helyeken szereplő összegeket. Ezentúl például csak a költségvetési törvényben rendelkeznek a játékadóról, ami eddig a sportért felelős minisztérium költségvetésében külön is szerepelt.
A kórházak, iskolák átadásával megváltozó finanszírozási rendet is átvezetik a büdzsé tervezetén, de ebben a salátatörvényben rendelkeznek egy sor témakörről: a táncegyüttesek támogatásától kezdve az állattenyésztésen át a szerzői jogok kifizetésének rendjéig vagy az önkormányzatoknak adott állami támogatás felhasználásának ellenőrzéséig.
Az államadósság ellen vívott küzdelemben a számológépet is beveti Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki ezután kénye-kedve szerinti árfolyamot határozhat meg a devizatartozás lekönyvelésekor. Ha jól választja meg a kurzust, kis odafigyeléssel valamennyi, a stabilitási törvényben rögzített adósságcsökkentési követelménynek gond nélkül eleget tud tenni már a költségvetés tervezési stádiumában. (A parlament nem fogadhat el olyan költségvetést, amely az államadósság növekedését eredményezné.)
Az unortodox árfolyamkezelés amúgy sem idegen a kormánytól, emlékezetes, hogy tavaly a 2012-es büdzsét is 268 forintos euróárfolyamra írta, holott már a parlamenti tárgyaláskor 295 forintnál járt a kurzus, és nyilvánvaló volt, hogy nem tud lejjebb jönni onnan. A költségvetési bizottság Matolcsy segítségére sietett, ha még így sem tudná lejjebb vinni az adósságmutatót, ahogy azt a törvény előírja.
Az új szabály mentességet ad a kormány számára abban az esetben, ha egy év közben felvett új hitel „ismeretlen adósságnövelő hatása” miatt véletlenül túllőnének a célon.
Ezt a változtatást feltehetően nem kérte az EU, amely viszont ragaszkodott a Költségvetési Tanács ellenőrzési jogkörének bővítéséhez. Itt az a változás, hogy – az eddigieket mintegy legalizálva – a jegybank és a számvevőszék szakértőit is igénybe veheti az apparátus nélkül hagyott, háromtagú Költségvetési Tanács. A Kovács Árpád, Simor András és Domokos László alkotta trió ezentúl félévente ellenőrizheti a költségvetés betartását, de más, a büdzsét érintő kérdésben is bármikor véleményt formálhat. Előbbi kötelező, utóbbi szabadon választott gyakorlat lesz.
A törvényhozási forgatagban percenként születő módosítások költségvetési vonzatainak véleményezésében gáláns gesztust gyakorolt a kormány azzal, hogy az egynapos határidővel átadott javaslatoknál a tanácstagok távollétükben „elektronikus hírközlő eszköz” útján is élhetnek törvényadta jogosítványaikkal.
Az önkormányzatok további eladósodásának megakadályozását célozza az a módosítás, miszerint nemcsak az új hitelek felvételéhez kell a kormány hozzájárulása, hanem a meglévő szerződések módosításához is. Ezzel kiskaput zárnak be.
