A költségeik kisebb hányadát kitevő üzemeltetési bevételeiket ugyan indokolt lehetne évente egyszer legalább az inflációval emelni (ez számításunk szerint 2-3 százalékos drágulási nyomást jelent), de a szabályozó előírhatja, hogy ezt a szükségletet a cégek hatékonyságjavítással ellensúlyozzák. A kormány tavaly márciusban úgymond befagyasztotta a lakossági távfűtésdíjakat. Ám januárban mégis emeltek rajta, egységesen 4,2 százalékot. Apróbb-nagyobb módosítások azóta is történtek: a fővárosban például az önkormányzati Főtáv – melynek szintén Fekete Csaba a vezetője – hatékonyságjavulásra hivatkozva csökkentett az üzemeltetési költségeiket fedező alapdíjon.

A lakók ellátása nem lesz veszélyben

A lakosság oldaláról nem látszó, a távhőtermelők és a távhőszolgáltatók közötti közel száz hőtarifán ugyanakkor a hatóság esetleg elvégezhet bizonyos „finomhangolásokat” októbertől. Hogy pontosan hol, egyelőre nem tudni. Fekete Csaba véleménye szerint nem egyforma a hőtermelők és -szolgáltatók anyagi helyzete.

A termelők között nyilván nem alakult ki általános csődhelyzet: szerencsére nem látszanak a korábban lehetőségként beígért cégbezárások. Ugyanakkor kétségtelenül elképzelhetők különbségek a cégek, a térségek között. Tavaly októbertől a szabályozó határozza meg a szolgáltatók és a termelők közötti legmagasabb hőátadási árat. (A miniszter valamennyi településen egyedi, a költségektől függő maximális díjat szab meg a termelők és a szolgáltatók között.)

Ha leviszi a tarifát, a szolgáltatón, ha emeli, a termelőn segít. Ám egy szolgáltató akkor sem jut feltétlenül kevesebb pénzhez, ha emelkedik a hatóság által megszabott hőbeszerzési költsége. A másik oldalon létezik egy az utóbbi évtizedekben számos átalakuláson átesett – még látványos, a Fideszen belüli feszültségekhez is vezető – támogatási rendszer. E szerint jelenleg az áramfogyasztók a kilowattóránként 40 forint körüli villamosenergia-tarifából 1 forint 20 fillért úgynevezett „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” jogcímen fizetnek, ami egy közös kasszába kerül.

Ebből az idei első teljes évben hozzávetőlegesen 40 milliárd forint gyűlik össze. A szabályozó ebből a forrásból szükség szerint juttat a különböző távhőszolgáltatóknak. A rendszerben a legutóbbi nagy változást az jelentette, hogy míg korábban a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelőknek fizettek bizonyos automatizmusok révén ennél jóval magasabb, évi 70 milliárdos összeget, addig tavaly október óta a szűkített keretet már csak távhőszolgáltatók kaphatják.

A távhőszolgáltatóknak nyújtott támogatás a kapcsolt termelőktől a korábbi támogatási rendszerben alkalmazottnál magasabb áron vásárolt hő többletköltségét hivatott elsősorban ellensúlyozni. A nyáron tömegével lehetett hallani a téli fűtéssel kapcsolatos fenyegetéseket. Nemrég a székesfehérvári, magántulajdonú hőcég ellen indult felszámolási eljárás. A Matászsz elnöke ezzel kapcsolatban leszögezte: biztos abban, hogy a mostani télen is valamennyi távfűtött lakásban meleg lesz. Abban a legvégső esetben, ha egy termelő vagy szolgáltató már nem tudná ellátni a feladatát, a hatóság egy új társaságot jelölhet ki a szolgáltatás fenntartására. Ez a feltehetőleg jó anyagi helyzete és megbízható működése folytán kiválasztandó új üzemeltető ezután bérleti díjat fizet a berendezések gazdájának. – A kiválasztás részletszabályai egyelőre nem ismertek – tette hozzá kérdésünkre Fekete Csaba, de jelezte, hogy a távhőszektorban mindeddig sosem volt szükség e vészforgatókönyv érvényesítésére. Reményét fejezte ki aziránt, hogy ez a mostani fűtési szezonban sem lesz másként.