Belharcok az MNB-ben
A csütörtöki állampapír-aukción például két és félszeres túljegyzés mellett 6,66 százalékra csökkentett hozammal tudta eladni a hároméves lejáratú kötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Az euróárfolyam a 280–285 forint közötti sávban mozog, s jegyzését alapvetően a nemzetközi fejlemények mozgatják.
Látványos összeomlásokról, hatalmas mentőakciókról szóló hírek egyelőre nem érkeznek, így a pozitív hangulat jelentősen növeli a kormány mozgásterét az IMF–EU-párossal folytatandó tárgyalások előtt. Amit ki is akar használni: a levélváltások, a magyar kormány hangzatos, megszorításellenes retorikája és a megegyezési szándék komolyságát kétségbe vonó nyilatkozatok sora elhúzódó tárgyalásokra utal.
Egyre több elemző is úgy véli, hogy ügyes lavírozással, támogató külső környezetben a kormány akár a 2014-es választásokig kihúzza IMF-hitel nélkül. Abban viszont nincs vita, hogy egy biztonsági megállapodás mielőbbi aláírása és a jövő évi költségvetésben megbúvó 600 milliárd forintos fedezetlen kiadásban testet öltő időzített bomba hatástalanítása igencsak kívánatos lenne.
– A bizalom illékony, s ha beüt a krach, a befektetők úgy dobják el a kockázatos magyar eszközöket, mint a tenyerükbe ejtett forró krumplit –illusztrálja a megegyezés szükségességét Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az időpontra vonatkozó kérdés elől kitért, egyre több kollégájához hasonlóan ő is csak reménykedik az őszi megállapodásban. Azt viszont biztosra veszi, hogy a biztonsági védőháló takarásában a gazdasági növekedést kamatcsökkentésekkel segíteni szándékozó monetáris politika hatása is érezhetőbb lenne. Bár az elemzők az IMF-megállapodás utánra várták a monetáris lazítást, augusztusban ennek ment elébe a jegybank, amikor némiképp váratlanul 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az irányadó rátát.
– S ha egyszer már kezükbe vették az ollót, nem is teszik le egy darabig, hat százalék alatt meg sem állnak – véli Duronelly Péter. A monetáris tanácson a kormánypártok által jelölt négy külsős tag szavazatával vitték át a kamatcsökkentési javaslatot, egyikük pedig azt mondta a JP Morgan elemzőinek, hogy a ciklus tovább folytatódhat, s az IMF-megállapodásig egy, azután újabb egy százalékkal mérsékelhető az irányadó ráta. Hogy a névtelenségbe burkolózó radikális tanácstag erről meg tudja-e győzni három társát, az a jövő keddi kamatdöntő ülésen kiderül.
Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint igen, de csak minimális, 25 bázispontos csökkenéshez adják a szavazatukat. Ám ha most is egységesen lépnek fel, kisebbségbe szorítva Simor András jegybankelnököt és két helyettesét, az nem jó jel a piacok számára, politikai motivációt vet fel a szakmai érvek érvényesülése helyett. Simor András a múlt héten több interjúban is kifejtette, hogy az inflációs folyamatok nem indokolják a jegybanki alapkamat további csökkentését, és a gazdaság jelenlegi helyzetében ez a növekedési kilátásokon sem tud javítani.
Hasonlóképp vélekedik Szántó András, az Equilor lakossági üzletág vezetője, aki szerint teljesen mindegy, hogy tíz vagy hét százalékon nem ad hitelt egy bank a hazai vállalkozásoknak. – A külföldi tulajdonú bankok vállalati kihelyezései egyre csökkennek, a hitelezési hajlandóság és a megszabott feltételek eközben tovább szigorodnak. Ebből így nem lesz növekedés – tette hozzá.
S miközben a 25 bázispontos lépések önmagukban lényegében semmire sem jók, egy 50 bázispontos vagy annál nagyobb kamatcsökkentésnek pedig az a veszélye, hogy vándorútra küldheti a forintot: egy indokolatlan mértékű mérséklés bizalomvesztéssel járna, amiatt nőne az országkockázati felár, drágulna az adósságszolgálat – és itt vissza is térünk az IMF/ EU-megállapodás szükségességéhez. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy a kamatcsökkentés segíti a hitelezést és ezen keresztül a gazdaságot, de ehhez előbb mindenképpen ki kellene egyezni a bankokkal.
Az augusztusi kamatvágás után négy-öt forinttal drágult az euró, Szántó András szerint egy újabb 25 bázispontos csökkentés esetén sem kaphat ennél erősebb lökést az árfolyam, amely így 285-286 forint környékére gyengülhet. Sok függ persze attól, hogy mennyire lesz nyugodt akkor a külső környezet – tette hozzá.
Maradunk az élbolyban
Ha 6,50 százalék lesz keddtől az alapkamat, azzal még mindig Európa-rekorderek maradunk. Utánunk Izland és Törökország következik (5,75-5,75 százalék), majd a románok (5,25 százalék) s a lengyelek (4,75 százalék). Érdekesség, hogy a régióban hozzánk hasonlóan recesszióba süllyedt Csehország kamatszintje 0,75 százalékon áll, de a gazdaság élénkülésére utaló jeleket ott sem érzékelik.
