Törvénymódosítással mentenék a dinnyekartell résztvevőit
A Gazdasági Versenyhivatal háta mögött módosítaná a versenytörvényt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) – tudta meg lapunk több független forrásból. Az egyelőre tárcaközi egyeztetés alatt lévő javaslatról úgy tudni, hogy a VM a versenytorzító megállapodásokat – kartelleket – tiltó passzust írná át. A javaslat szerint a mezőgazdaság szereplői felmentést kapnának a kartelltilalom alól, ha a megállapodás a „gazdaságilag indokolható méltányolható jövedelem” elérését tűzi célul, illetve abból egyetlen piaci szereplő sem lenne kizárva.
Ha a VM keresztül tudja vinni az elképzelését a törvényhozáson, akkor a módosítás a folyamatban lévő ügyekre is kihatással lenne, azaz a GVH-nak meg kellene szüntetnie a dinnyepiacot érintő kartellvizsgálatát. Ennek előzménye, hogy a Magyar Dinnyeszövetség és a nagy áruházláncok zöme még július közepén bejelentette a Váci úti Tescóban – Fazekas Sándor agrárminiszter és Budai Gyula parlamenti államtitkár jelenlétében –, hogy összehangolt akciót indít a magyar dinnye népszerűsítésére. Bár ma már minden érintett tagadja, hogy a kereskedők és a termelők között ármegállapodásról is szó lett volna, ám a tudósítók jelenlétében az hangzott el, hogy a VM-ben létrejött megállapodás egyik pontja szerint a kereskedők nem viszik 99 forint alá a kilónkénti dinnyeárat a szezonban.
Könnyen lehet, hogy a GVH is így értesült, mivel a hivatal napokkal a bejelentés után vizsgálni kezdte az ügyet, majd néhány héttel később hivatalosan is kartellvizsgálatot indított a megállapodásban részt vevő két szakmai szervezettel, a Magyar Dinnyeszövetséggel, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezettel, valamint a részt vevő áruházláncokkal szemben. (A megállapodás felett bábáskodó VM-re és Budai Gyula államtitkárra nem terjed ki a vizsgálat, mert a versenytörvény alapján állami szereplőt nem vizsgálhat a GVH.) A versenyhivatali vizsgálódás hírére a kereskedőláncok egy része hamar csökkentette az eladási árat, és egymástól eltérő árat kezdett alkalmazni, azonban maga a megállapodás ténye is kartellnek minősül.
Ahogy annak idején a dinnyés megállapodás kapcsán, úgy most a lapunk tudomására jutott törvénymódosítási javaslat kapcsán sem konzultált a hatósággal a szaktárca. Igaz, ez sem új keletű hozzáállás: a VM jogelődje, a szocialista érában működő FVM sem sietett kikérni a GVH tanácsát hasonló ügyekben. Így például 2009-ben az élelmiszer-termékpálya etikai kódexe, amelyet az akkori tárca szorgalmazott, azon bukott meg végül, hogy a kereskedőkkel aláíratott szövegben számos versenyjogsértő passzus maradt.
Egyelőre kérdéses, hogy az őszi ülésszakon a képviselők elé kerül-e a javaslat: úgy tudni, van olyan minisztérium, amely ellenzi a VM kezdeményezését. Ott azonban máshogy látják ezt: az agrártárca berkeiben gyakran panaszkodnak arra, hogy a hazai versenytörvény „jóval szigorúbb, mint amit az uniós szabályozás megengedne”. A GVH véleménye ezzel szögesen ellentétes: ha akarnának, sem tudnának szigorúbban eljárni, mint amit az uniós egyezmények lehetővé tesznek. A versenyhivatalnál úgy látják: az uniós jog főképpen a termelők egymás közötti együttműködésének biztosít kedvezményeket, a „kemény” kartellek alól azonban nem ad mentességet.
Ennek szellemében a GVH korábban a mezőgazdaságban és élelmiszerpiacon is keményen letörte azokat az akciókat, amelyekben szakmai szövetségek, testületek próbáltak valamiféle „közösen elfogadható árat” javasolni a tagjainak: így járt például 2008-ban a Magyar Tojástermelők Szövetsége vagy 2009-ben a Pékszövetség.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a VM sajtóosztályát is, ám eddig nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Csütörtök délután a tárca közleményt adott ki, ebben tagadják, hogy bármilyen törvénymódosításra készülnének.
