A közép-ázsiai ország hasonló kitörési pontot jelenthet Magyarország számára az Orbán-kabinet szerint, mint Azerbajdzsán. Az utóbbi által nyújtott lehetőségekre azonban árnyékot vetett egy nyolc évvel ezelőtti gyilkosság elkövetőjének átadása, majd elnöki kegyelemben részesítése, így nem lenne meglepő, ha a kormány most inkább Kazahsztánra koncentrálna.

Adott esetben hitelekhez is juthatna az azeri forrásoktól elesett, de az IMF-tárgyalásokon a pozícióját javítani akaró kabinet. – Fontos kérdés a magyar államkötvény-vásárlás, Varga Mihály nyilván nem véletlenül utazott a múlt héten Kazahsztánba. De nem lehet nem figyelembe venni azt, hogy Asztana befektetési téren nyitott az Egyesült Államok, Kína és Európa felé. Magyarországnak ott kell lennie az európai desztinációk között. Az azeri gázmezőkkel határos kiterjedt gázmezők vannak a kazah sztyeppék alatt, de van kőolaj is, a hegyekben ércek, emellett hatalmas mezőgazdasági területek – mondta lapunknak egy kormányközeli forrás, hozzátéve: a magyar kormány részéről nyilván tárgyalnak a kazah állami vagyonalappal is.

Ezzel kapcsolatban hivatalosan a kormányzat részéről nem mondtak lapunknak többet annál, mint ami megjelent a Varga Mihály múlt heti kazah látogatása után kiadott közleményben, informálisan pedig azt jelezték kormányközeli források, hogy nem véletlenül volt ennyire szűkszavú a tájékoztatás. Akkor azt tudatták, hogy a gazdaságfejlesztési kérdésekről egyeztetett Varga Mihály (aki a Magyar–Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság magyar társelnöke is) Bakitzsán Abdirovics Szagintajev kazah gazdasági fejlesztési és kereskedelmi miniszterrel, a testület kazah társelnökével. A megbeszélésen a magyar és a kazah közös vállalkozások kölcsönös, közös pénzügyi és befektetési alapon keresztül történő támogatása volt napirenden, elsősorban a mezőgazdasági, energetikai, valamint építési ágazatokban – tudatták akkor.

A kazah állami vagyonalap, a Szamruk-Kazina több ottani bankot és vállalatot foglal magába. – Elvben az alap hitelpolitikája nem engedi, hogy külföldi cégek vagy államok kapjanak hitelt az alapból, a kormány azonban dönthet ettől eltérő módon – nyilatkozta lapunknak Hamitov Jerszain. Az alap hitelpolitikájáért felelős munkatársa azonban hozzátette: ilyenre eddig nem volt példa, és nem tud róla, hogy ezzel kapcsolatos tárgyalások folynak-e, így azt sem, hogy a Fidesz-kormány nemzetközi pénzügyi kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere találkozott-e az alap vezetésével. Ugyanakkor megjegyezte: ilyen hitelügylet kormányszinten dől el, nem pedig az alapon belül.

Hogy mekkora összeg áll az alap rendelkezésére – amelyből tehát alapvetően azokat a cégeket támogatják, amelyekben az alap a részvények többségét birtokolja –, azt Hamitov nem közölte. A hitelezés azonban kormánydöntés nélkül is megvalósítható, az alapban lévő bankokon keresztül. – Az alap közvetlenül nem szól bele a csoportba tartozó bankok hitelezési döntéseibe – mondta Szaule Szovjetovna. A banki hitelezésben illetékes munkatárs szerint a pénzintézet piaci alapon dönthet hitel folyósításáról külföldi cégnek, államnak is.

Kun–magyar kapcsolat az alap

A 16 milliós Kazahsztán – amelyet 1984 óta a tagköztársaság minisztertanácsának vezetőjeként, majd az ország önállósodása óta elnökként Nurszultan Nazarbajev vezet – a közép-ázsiai régió gazdaságilag legsikeresebb állama. Szoros kapcsolatban áll Moszkvával, ám önállóan építi kapcsolatait Washingtonnal és Pekinggel is. A türk eredetű kazahok jól illenek a Fidesz történelmi alapokon nyugvó kapcsolatépítési stratégiájába. Mindezt erősíti a kun hagyomány is, hiszen a kun törzsek Kazahsztánon át vándoroltak nyugatra, elérve a Kárpát-medencét. A Nagykunságban lévő Karcagon született Varga maga is szívesen hangsúlyozza a kun–magyar–kazah vérrokonságot. A Kunszövetség – amely néhány éve kunkapitánnyá fogadta Nazarbajevet magyarországi látogatásakor, Varga jelenlétében – többször képviseltette magát megfigyelőként a kazah parlamenti és elnökválasztásokon, nagyra értékelve a voksolások demokratikus menetét.

Tarlós is kiutazott

A főváros kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint a főpolgármester Imangali Taszmaganbetov, Asztana főpolgármesterének meghívására látogatott el Kazahsztán fővárosába, illetve Almatiba. Tarlós István a közép-ázsiai útja során megbeszélést folytat Ahmetzsan Jeszimovval, a kazah Almati polgármesterével is, majd a kirgiz fővárosba, Biskekbe utazik, hogy találkozzon Isa Omurkulov főpolgármesterrel. A látogatás előzményeként egy 2002-ben Asztana városával kötött barátsági és együttműködési megállapodást, illetve az Almatival 2003-ban kötött együttműködési megállapodást említi a fővárosi sajtó. A látogatás hivatalos célja Budapest és az érintett közép-ázsiai városok közötti együttműködés erősítése a politika, a gazdaság, az oktatás, a kultúra és a sport területén, illetve a továbblépés lehetőségeinek beazonosítása. A sajtóosztály nem tud róla, hogy bármilyen, hitellel kapcsolatos téma felmerülne a tárgyalások során.