Mérleget korai még vonni, de az biztos, hogy kevés és drága a szőlő. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a száraz meleg nem kedvezett az aszúsodásnak, ezért Tokaj környékén az idén főként töppedt szemeket szedhetnek. A téli és a tavaszi fagykárok miatt az idei bortermés kétmillió hektoliter körül alakulhat. Főleg a Kunsági, a Csongrádi, valamint a Hajós-bajai borvidéket érte súlyos téli fagy, ahol a szőlő fás részei is károsodtak, ezért jövőre a fürtök nevelése helyett inkább a tőkék újraélesztése lesz a fő feladat.

A tartós szárazság miatt a mélyen gyökerező szőlőültetvényeken jövőre a termés további 10-15 százalékos csökkenésére lehet számítani. A hiányzó alapanyag beszerzése is növeli a borászok költségeit, a Kunsági borvidék terméskiesését például az Egri borvidékről pótolhatják, ami Horváth Csaba szerint nem baj, csupán az ilyen borok elveszítik földrajzi jelzésüket. Egyébként nemcsak a szőlőben ínséget szenvedő borvidékekről érkeznek termésvásárlók, járják a dűlőket cseh, szlovák, román és ukrán vásárlók is.

Bár a szőlő drágult, nem várható általános boráremelés, ez ugyanis forgalomcsökkenést eredményezne. Hiány nem lesz, mert az olasz pincékből bőven jön az utánpótlás. A szakértők szerint arrafelé tejet visznek és bort hoznak a tartálykocsik. Durva becslések szerint egymillió hektó olasz bor érkezhet hazánkba, bár Horváth Csaba csak félmillió hektolitert meghaladó mennyiségről tud, amiből 360 ezer hektoliter az olcsó olasz hordós bor. Megjegyezte: ennek analitikai minősége nem kifogásolható. Ezt a bort Magyarországon palackozzák, s nem követnek el hibát, ha feltüntetik a palackon a származási helyet, ha viszont magyarnak állítják be, akkor a palackozó szigorú büntetésre számíthat.