Szerettük volna megtudni a területgazda Nemzetgazdasági Minisztériumtól, megkezdődött-e már a hivatal felállításának előkészítése, mikortól és milyen jogkörrel működne a pénzügyi ombudsman, s nem utolsósorban megkérdeztük volna, hogy mi lenne a feladata, de a tárcánál egyelőre csak annyit tudtak mondani, hogy a kormány megvizsgálja az intézmény bevezetésének lehetőségét, és ennek során figyelembe fogja venni a már működő nemzetközi példákat is.

Az Oxfordi Egyetemen tanító Róna Péter szerint több ok miatt is indokolt lenne egy ilyen poszt létrehozása. Egyrészt a magyarországi pénzügyi szolgáltatók működését szabályozó jogi környezet egészen egyedülálló a világban, elég csak a szerződések egyoldalú módosításának lehetőségére gondolni. Másrészt a hazai zombi bankrendszer nem képes ellátni egyik legfontosabb feladatát, nem tud hitelezni, ami káros az egész gazdaságra.

Végül, de nem utolsósorban az Európai Unióban most formálódó úgynevezett bankunió, vagyis a pénzintézetek közös felügyelete, az Európai Központi Bank alá helyezése egy sor alapvető változást hoz, s ezek miatt szintén szükség lenne pénzügyi ombudsmanra – mondta a közgazdász. Nem mindegy azonban, hogy milyen feladatokat és jogköröket rendelnek az új intézményhez. Ha az ombudsman csak egy újabb „panasziroda” lesz, annak nincs semmi értelme, de ha valóban a brit példát kívánja követni a kormány, akkor azt már érdemes megfontolni – tette hozzá Róna.

A szigetországban a pénzügyi ombudsman egyéni fogyasztói kifogások ügyében jár el, útmutatást ad a panaszok rendezésének módjáról, közvetít a felek között, ha pedig nem sikerül kielégítően megoldani a problémát, maga intézkedik és hoz döntést az ügyben, bár ez csak akkor kötelező, ha előzetesen mindkét fél elfogadja magára nézve. Emellett azonban feladatai közé tartozik a joghézagok felkutatása, a pénzügyi rendszer működésének elemzése, annak vizsgálata, hogy valamely terület miért nem működik megfelelően.

Az ötlet egyébként nem új, még 2009 júniusában Schiffer Péter, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) főigazgató-helyettese beszélt arról a szervezet sajtótájékoztatóján, hogy a PSZÁF pénzügyi ombudsmani hivatal létrehozását javasolja a kormánynak. A felügyelet akkori elképzelése szerint a szervezet a PSZÁF-on belül működött volna, és elsősorban fogyasztóvédelmi feladatokat látott volna el. Ezt ugyan részben már akkor is a felügyelet végezte, de a biztos fogyasztóvédelmi céljai nem ütköztek volna az ellenőrzési és más felügyeleti feladatkörökkel.

A javaslat egy hónappal később előkerült Bajnai Gordon miniszterelnök bankvezetőkkel folytatott megbeszélésén is, ám a pénzügyi fogyasztóvédelem átalakítása, megerősítése végül más irányt vett, és az elképzelés lekerült a napirendről. A PSZÁF elnöke 2011 januárjától rendeletalkotási jogot kapott, így a felügyelet közvetlenül tudja szabályozni a pénzügyi közvetítőrendszer egyes területeit, a jogkör a felügyeletnek történő adatszolgáltatás, jelentéstételi kötelezettség részletszabályaira, valamint bizonyos feltételek esetén egyes szolgáltatások, ügyletek megkötésének a korlátozására vagy megtiltására vonatkozott. (Erre előbb is sor kerülhetett volna, ha a Fidesz még 2009-ben, ellenzékből, támogatta volna az alkotmány ehhez szükséges, kétharmados parlamenti többséget igénylő módosítását.)

A PSZÁF rendeletalkotási jogköre az idén tovább bővült, már fogyasztóvédelmi rendeleteket is kiadhat, például a fogyasztók tájékoztatására, az ügyfelek panaszkezelésére vonatkozó előírásokat. A másik fontos változás, hogy a kormány tavaly nyáron létrehozta az önálló Pénzügyi Békéltető Testületet, amely a szolgáltatók és ügyfeleik közötti vitás ügyek alternatív rendezési fóruma – a bíróság mellett. A felügyelettel szemben a testület egyéni esetekben is el tud járni, s bár döntése elvileg csak akkor kötelező érvényű, ha a szolgáltató ezt előzetesen vállalta, a PSZÁF azonban jellemzően „rá tudja venni” a cégeket, hogy együttműködjnek. Ez lényegében az a szerep, amelyet három éve az ombudsmannak szántak.

Információnk szerint a pénzügyi szószóló létrehozásának ötletét nem a felügyelet melegítette most fel, a PSZÁF szerint a jelenlegi intézményrendszer jól működik, és lefedi a teljes pénzügyi területet. (A PSZÁF mellett ellenőrzi a szektort a jegybank, a versenyhivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság is.) Róna Péter szerint nem is lenne jó, ha az ombudsmani posztot a felügyeleten belül hoznák létre, mivel a PSZÁF-ra a szolgáltatók mellett időnként a kormányzat is igyekszik nyomást gyakorolni, s így az ombudsman sem tudna teljesen függetlenül működni.