Kevesebb jut fejlesztésre és felvásárlásra
Ha ezt hozzávesszük, akkor nettó alapon csupán 317 milliárd dollárt képviselhetnek az e célra fordított pénzösszegek. Még aggasztóbb, hogy az európai cégek ilyen irányú tevékenysége 48 százalékkal esik vissza. Az állami cégek által kezdeményezett felvásárlások és összeolvadások azonban közben bővülnek. Ez elsősorban Kína egyre növekvő világgazdasági érdeklődését és szerepvállalását tükrözi. Az állami vállalatok befektetései már a 2007–2009-es időszakban csaknem megháromszorozódtak, 51 milliárd dollárról 139 milliárdra emelkedtek, s a globális mutatóban 20 százalékos részarányt értek el.
Kisebb visszaesés után az idén 72 milliárd dollárra kapaszkodhat fel a tavalyi 60 milliárdról a befektetett összeg, s a részesedés tíz százalék felettinek ígérkezik. A válság súlyosan érinti a kutatás-fejlesztést (K + F) is. Az OECD csütörtökön közzétett másik tanulmánya szerint 2009-ben a vállalati K + F-beruházások értéke 4,5 százalékkal csökkent, és számos fejlett országban a szakképzett munkaerő egy része is tartósan munkanélkülivé vált, ami a továbbiakban akadályozhatja a kutatás-fejlesztési tevékenység bővítését.
Dél- és Kelet-Európában a következő években nem várható a kutatás-fejlesztés felpörgetése, s a helyzet bizonytalan Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is. Ezzel szemben a kiadások éves növekedése Kínában harminc, Dél-Koreában és Indiában húsz százalékot ért el.
A kormányzati kiadásokkal számos országban megpróbálták ellensúlyozni a cégek miatt ereszkedő trendet. Az Egyesült Államok, Kína, Németország, Svájc, Olaszország például ebbe a körbe tartozik. Görögországban, Írországban, Spanyolországban, Szlovákiában és Szlovéniában viszont csökkenni fognak az állami kiadások is a következő években. (A jelentés megemlíti, hogy miközben Magyarország nagyon elmaradt az uniós háromszázalékos céltól, hiszen a nemzeti össztermékének csupán 1,6 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, s 2020-ra sem éri el ez az arány a két százalékot, addig azért 2005 és 2010 között évente négy százalékkal bővültek a kutatási kiadások.)
