Akad olyan szakértő, aki szerint a kormány akarata tükröződött az augusztusi döntésben, ezért nem lenne meglepő, ha most is hasonló eredményre jutna a tanács. Abban is egyetértés van, hogy a kamatvágást – amellyel 6,50 százalékra mérséklődne a ráta – újra a négy, az Orbán-kormány alatt delegált külsős tag szavazhatja meg, velük szemben a három belsős (vagyis a jegybank elnöke és az alelnökök) a tartásra fog voksolni.

Egyes vélemények szerint az augusztusihoz hasonló döntésnek most még nehezebb lenne megágyazni, mint a múlt hónapban. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben jelenik meg az MNB soros inflációs jelentése, amelyben várakozása szerint szaporodni fognak a felfelé mutató inflációs kockázatok. „Gondoljunk például az üzemanyagok vagy az élelmiszerek áremelkedésére” – világított rá, mely termékek esetében kell számolni magasabb árakkal az előttünk álló időszakban. A kamatemelés mellett szavazóknak tehát e dokumentum ismeretében kell majd megalapozott érvekkel előállniuk.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is úgy látja, hogy egy ideig nem kerül látótéren belülre az inflációs cél (három százalék) elérése, a szakértő szerint még 2014-ben sem teljesül ez a cél. Ezzel együtt azt gondolja, hogy akár csökkenteni is lehet még a kamatot. – Az inflációs célkitűzésből nem következik, hogy a kamatszinten nem lehet változtatni, ráadásul az inflációs folyamatokban meghatározó tényezőkre, mint az adó, az élelmiszer vagy az üzemanyag, a monetáris politikának úgysincs ráhatása – fejtette ki álláspontját Török Zoltán.

Az eddigiekből kirajzolódik, hogy a másfél hét múlva esedékes kamatdöntés és annak indoklása az előzmények ismeretében egyfajta hitelességi próbája lesz a testületnek. Amennyiben igazolódik az elemzők várakozása, akkor Simor András egymást követő két alkalommal maradna alul véleményével a tanácsban. A jegybankelnök tegnap a Portfolio.hu és az Index internetes portált választotta szakmai véleménye közlésére, mások mellett a monetáris tanács külsős tagjainak is üzenve. Az interjúkból az volt kiolvasható, hogy nehezen akceptálja az augusztusi kamatdöntést, szakmailag elhibázottnak tartja, a célját – a hitelezés fellendítését – szerinte nem fogja elérni, ugyanakkor káros az inflációs folyamatok kezelésére.

Ezek után nem lehet kérdéses, hogy egy újabb kamatcsökkentés csak felerősítené a szakmai vitát a testületben. Nyilvánvalóvá válna, hogy a jegybank célrendszere átértékelésre, felülvizsgálatra szorul. Ez Simort is új helyzet elé állítaná, egy olyan testületi döntést kellene ugyanis képviselnie a nyilvánosság előtt, amellyel szakmailag egyáltalán nem ért egyet. A szakértők azonban nem hiszik, hogy emiatt felvetődne benne a lemondás gondolata. „Nincs abszolút igazság, s azt sem lehet állítani, hogy az újabb kamatcsökkentés felrúgná az MNB törvényi kötelezettségeit” – mondja Török Zoltán. Bebesy Dániel szerint sem történne rendkívüli: négy ember másként vélekedik, mint az elnök. Egy név nélkül nyilatkozó, a jegybanki működést alaposan ismerő szakértő pedig azt mondja, nem Simornak, hanem a külsős tagoknak kell számolniuk a reputáció elvesztésével, ha ész nélkül folytatják a kamatcsökkentést. A piac tisztában van a felállás sajátosságaival, valójában korábbra várta a külsősök „előretörését”. „Kérdés, ezek a tagok meddig gondolják ezt vállalhatónak” – tette hozzá a szakember.

Simor András és Rogán Antal „egyeztet” az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülése előtt