Mi lesz a nagycsaládosok nyugdíjával?
A parlament őszi ülésszakának kezdetekor újra napirendre került a családi adókedvezmény bővítése. A KDNP hónapokkal ezelőtt tett már erre javaslatot, de a politikai holt szezonban a kezdeményezés nem kapott nagy visszhangot. Pálffy István, a kormánypárt képviselője aztán a hét elején parlamenti felszólalásában visszatért a javaslatukra, amely szerint azok a gyermekes családok, ahol a keresők nem tudják maradéktalanul kihasználni a családi adókedvezményt, annyival kevesebb járulékot fizessenek, amennyi a kedvezményből megmaradt. A párt számításai szerint ez éves szinten nagyjából 30-35 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.
Ami a büdzsé szempontjából nem jelentős összeg, a kedvezmény méretét tekintve viszont az. A hatályos jogszabály adóalap-kedvezményt ad, egy és két gyermek esetén 62 500 forintot, három és több gyermeknél 206 500 forintot, minden gyermek után. Ez azt jelenti, hogy két gyermekig havi 10 ezer forinttal, a nagyobb családoknál pedig 33 040 forinttal lehet mérsékelni gyermekenként a fizetendő adót. Kiindulva a 220 ezer forintos bruttó átlagkeresetből, nyilvánvaló, hogy a fel nem használt, a járulékokra átvihető adókedvezmény elsősorban a nagycsaládokban keletkezhet, ám ők a keresők táborának mindössze hat százalékát teszik ki a KSH adatai szerint.
Ehhez képest a kormány még nagyobb költségvetési hatással számol, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, Cséfalvay Zoltán szerint 48 milliárd forint esne ki a büdzséből a javaslat megvalósítása esetén. Ezért 2014 előtt nem is tartják megvalósíthatónak a KDNP ötletét. Pedig 48 milliárd forint általában előbányászható a büdzséből. – A munkahelyvédelmi akcióterv forrásainak megteremtése most a legfontosabb a kormány számára – hívta fel a figyelmet Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő.
– A különbség a kormány és a KDNP számításai közt részben a rendelkezésre álló adatokkal magyarázható, a szaktárca nagyobb adatbázisból tud dolgozni, mint mi – mondta lapunknak Pálffy István. A KDNP képviselője szerint abban is eltérnek a számítások, hogy míg a párt 2011-es adatokkal dolgozott, a kormány a 2014-re kivetített állapotokat vette figyelembe, vagyis azt, hogy addigra több gyermek lesz, akik – ha folytatódik az eddigi tendencia – főleg a nagycsaládokban születnek. Pálffy István szerint akár 60 ezerrel több gyermek születhet 2014-ig, mint amennyi a 2011-ig tartó időszak születésszámai alapján várható volt. – Valamint az akkori bérszintek is nyilvánvalóan nagyobbak lesznek a mostaninál – tette hozzá a politikus.
Megválaszolásra vár még, hogy miként számolják el a társadalombiztosítási jogviszonyban a járulékalapból adódónál kisebb befizetett járulékot. A kormány tervei szerint a tb-ellátás – főleg a nyugdíj esetében – a befizetett összegtől válna függővé idővel, ezért a rövid távú előnyök (vagyis a magasabb havi nettó fizetés) később hátránnyá válhatnak (az alacsonyabb nyugdíj miatt). Pálffy István szerint ezt érdemes megvitatni, bár a párt álláspontja szerint nem sérülhet a kedvezményben részesülő családok jogviszonya, vagyis nem csökkenhet az ellátásuk. – Ezt a vitát le kell folytatni, ezt nem lehet megspórolni, ezért sem ragaszkodunk mindenáron ahhoz, hogy 2014 előtt, akár év közben vezesse be a kormány a kedvezmény kiterjesztését – jelentette ki lapunknak a képviselő, aki szerint a járulékokból leírható kedvezmény bevezetése egy lépés lenne a gyermekvállalás elismerése felé a nyugdíjrendszerben. – Ezt a vitát kinyitjuk – fogalmazott Pálffy István, utalva arra, hogy szakértői anyagokban már felbukkant ez a tétel, s a kormány részéről is érkeztek jelzések, hogy nyitott a nyugdíjrendszer ilyen irányú átalakítására.
