A kabinet számára kiemelten fontos az érintett munkahelyek megőrzése, valamint a térség – Ajka város – fűtésének biztosítása. Ezért amellett, hogy a probléma kezelésére munkacsoportot állított fel az érintett tárcák részvételével, vételi ajánlatot is tesz a Bakonyi Erőmű kapcsán – szögezik le. Előzetesen az érintett szakszervezetek a Malnál foglalkoztatott csaknem hatezer dolgozó aláírásával megoldást sürgető levelet juttattak el a kormánynak.

Németh Frigyes, az erőmű vezérigazgatója július végén hozta nyilvánosságra, hogy a Mal másfél milliárd forinttal tartozik nekik. Ez – hangsúlyozta akkor – ellehetetleníti a cég működését, ami egyebek között Ajka távhőellátását is veszélyezteti. Tegnap az MTI megkeresésére nem reagált a vételi ajánlatról szóló bejelentésre, mert mint mondta, a részletekről még nincsen információjuk. A Mal részéről Bakonyi Zoltán vezérigazgató július óta a tárgyalások folytatását szorgalmazza. (A vörös iszap-tragédiát követően az állam a katasztrófavédelmen keresztül átvette a Mal felügyeletét, ám a korábbi vezetőség azóta visszakapta a gazdálkodás feletti rendelkezés jogát.) Tegnap azt mondta: minden olyan megoldásban közreműködnek, amely a munkahelyek megtartásához szükséges. Hozzátette, hogy ehhez továbbra is szükség van a bankkonzorcium és a beszállítók teljes együttműködésére.

A Bakonyi Erőmű az 1943 óta működő ajkai hőerőmű utóda. Ezt az egységet 1948-ban államosították. A cég az 1950-ben épített inotai hőerőművel való összevonással alakult meg 1991-ben. 1993–94-ben hozzácsatolták az ajkai és a balinkai barnaszénbányát. 1997 végén a Transelektro és Demján Sándor érdekeltsége, az Euroinvest vásárolta meg, az akkori hírek szerint négymilliárd forintért. A Transelektrótól 2003-ban vette át az irányítást az Euroinvest.

Azóta a két bánya és az inotai telephely is bezárt. A cégma elsősorban importszénből és földgázból állít elő villamos energiát és hőt. Az elmúlt években számos fatüzelésű berendezést is telepítettek, ám ezeket mára állami engedélyek híján leállították. Emiatt per is folyik. Mindenesetre az 1997-es privatizáció óta a társaság energiatermelési képességei nagymértékben szűkültek. Mai jelentőségét elsősorban a város hőellátása adja. A társaság pénzügyei mindazonáltal nem mutatnak rossz képet. Noha az alaptevékenység 2010-es 770 milliós nyeresége tavalyra ötszázmilliós veszteségbe fordult, a jelentős pénzügyi és rendkívüli eredmény miatt a cég tavaly még 1,7 milliárd forint osztalékot is fizetett tulajdonosainak.

Korábbi hírek szerint az MVM Magyar Villamos Művek vizsgálta a vásárlás lehetőségét. Az állami energiaholding négy éve többségi, a múlt év végén pedig már százszázalékos tulajdonrészt szerzett Demjánéktól az ajkai telephelyen épített két új, kisebb gáztüzelésű blokkban.

1,7 MILLIÁRD

AZ ERŐMŰCÉG tavaly ugyan már félmilliárdos veszteséggel zárt, de előző éve után még kifizetett 1,7 milliárd forint osztalékot tulajdonosainak.