Alulmaradt a jegybankelnök

Az általános meglepetést keltett elemzői körökben, hogy a jegybank monetáris tanácsa augusztus 28-i ülésén 25 bázisponttal 6,75 százalékra csökkentette az alapkamatot, de az nem sokáig volt kérdés, hogy a kamatvágást a kormánypárti delegáltak szavazták meg. Most ez is hivatalossá vált.

A monetáris tanács 4:3 arányban döntött az alapkamat-csökkentés mellett, ez derül ki fehéren-feketén az ülés most nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből. A monetáris tanács összetételéből és a kamatdöntő ülés előtt tett nyilatkozatokból könnyen leszűrhető volt, hogy ha lesz kamatcsökkentés, akkor az alapkamat 6,75 százalékra történő csökkentése mellett a Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György alkotta külsős kvartett szavaz majd, szemben az alapkamat hétszázalékos szinten tartása mellett voksoló Simor András jegybankelnökkel és két helyettesével, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnökökkel. Ezzel alighanem számolt a kormányfő is, aki a döntés napján már kész tényként emlegette a kamatcsökkentést újságírók előtt.

A kormánypártok által a monetáris tanácsba tavaly tavasszal delegált kvartett azzal érvelt, hogy a kamatcsökkentéshez adottak a feltételek, éppen a nemzetközi hangulat is megengedő: az euró akkor éppen a 280-as szint alatt járt, az országkockázati felár pedig éves minimumánál tartózkodott. Az IMF-hiteltárgyalások első körének lezárultával a piac beárazta a kora őszi megegyezést, legalábbis az ebbe vetett hit tartotta erősen a magyar eszközöket, s nyomta le az államadósság finanszírozásában kulcsfontosságú hozamokat hét százalék alá.

Persze óvatos lépés mellett is szóltak indokok: ha az infláció alakulását nézzük. Az augusztusi 5,8 százalék Európában a legmagasabb, és a kormányzati adóemelések, új adók bevezetése mellett külső tényezők, elsősorban az élelmiszereknél várható árrobbanás előszele már jelezte, hogy komoly felfelé irányuló inflációs kockázattal kell számolniuk a monetáris politika formálóinak. A másik óvatosságra intő jel a gazdaság receszszióba süllyedése volt. A második negyedév 1,3 százalékos negatív adata, de főként GDP összetétele semmilyen biztató adattal nem szolgált a jövőre nézve.

A 25 bázispontos kamatcsökkentéssel a monetáris tanács üzent a piacnak, hogy már nem is az infláció leszorítását, hanem a gazdasági növekedés monetáris eszközökkel történő támogatását tartja fontosabbnak – vélik elemzők. Csakhogy ilyen minimális vágással nem lehet eredményt elérni, ezért újabb kamatcsökkentésre kerülhet sor, ha nem is amost következő, szeptember végi kamatdöntő ülésen. Az elemzők a mai helyzetben inkább a tartás mellett voksolnak, különösen a hatszázalékos szeptemberi inflációs adat ismeretében és az IMF-tárgyalások októberre halasztása után. Ha tényleg lesz megállapodás még a beígért késő ő (K. B.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.