Legalábbis elméletben, ugyanis elég valószínűtlen, hogy akár a jövő júliusra tervezett indulásig fel tudna állni egy hétezres bolthálózat. A jelek szerint ezzel a törvényhozók is számoltak, így abban az esetben, ha nem sikerül egy bizonyos területre a koncessziót kiadni, maga az állam is árulhatja – leszerződött élelmiszerboltokon keresztül – a dohányárut, ahogy kistelepüléseken is lehet majd kapni az élelmiszerboltban dohányterméket. Sokan a törvény ezen passzusából vélik kiolvasni, hogy így a CBA is részesedhet majd a dohánykereskedelem hasznából, míg a törvény alapvetően tiltja a kétezer négyzetméter feletti áruházban a füstölnivalók árusítását.

Kérdés az is, hogy a koncessziós pályázatok kiírásáig hátralévő egy-két hónapban a családi kisvállalkozások – ahogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vizionálta a jövő trafikosait – hogyan tudnak felkészülni. Bár a törvény szerint a pályázaton előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket vagy a tartósan munkanélkülieket, ám nem valószínű, hogy ez a réteg elő tudja teremteni a koncesszió várhatóan borsos árát, és a bolt kialakítása, illetve az árukészlet feltöltéséhez szükséges nem kevés összeget. Sokkal életszerűbb, hogy strómanokon keresztül nagyobb kereskedők lépnek majd be a piacra, s két-három nagyobb értékesítési hálózat fedi majd le a hazai dohány-kiskereskedelmet. Ennek azzal állná útját a jogalkotó, hogy meghatározza, egy személy kezében legfeljebb mennyi koncesszió lehet, a zsebszerződésekre azonban ez nem jelent megoldást.

Ugyanígy harmatosnak tűnő próbálkozás, hogy a kormány kistelepüléseken mozgó dohányboltok engedélyezésével lenne úrrá a trafiktörvény nyomán beszűkülő értékesítési lehetőségek és az emelkedő jövedéki adóteher miatt megugró feketekereskedelmen. Becslések szerint ugyanis nagyrészt az új dohány-kiskereskedelmi rendszer miatt a jelenlegi ötről az illegális termékek részesedése 15 százalékra ugorhat fel.