Ősszel újraosztják a dohányt
Amennyiben a képviselők megszavazzák az alkotmányügyi bizottság tegnap benyújtott, a kormány által támogatott zárószavazás előtti módosítóit, a törvényjavaslat némileg átalakulhat a februárban Brüsszelbe kiküldött törvényszöveghez képest.
Mindenekelőtt a jelenlegi verzió egy az egyben megtiltja, hogy a kétezer négyzetméternél nagyobb áruházakban – hipermarketekben – dohányt árusítsanak. A tegnap benyújtott egyik módosítóval azonban a törvény ez alól kivételt tehet és tesz is: a többek között a dohánykereskedelem engedélyhez kötöttségét, illetve a törvény értékesítési formákról szóló rendelkezéseit taglaló paragrafus nem vonatkozna a részvénytársasági formában működő cégekre. Hogy erre miért van szükség, az nem derül ki a módosító indoklásából, pedig így akár az is előfordulhat, hogy a részvénytársasági formában működő dohánykereskedők 18 évnél fiatalabb eladókat is alkalmazhatnak a trafikokban – a törvény ugyanis ezt is szabályozza.
Egy másik módosító kivenné a kereskedelem irányításáért felelős, Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium kezéből az állami koncesszióba kerülő dohány-kiskereskedelem kialakítását, és az „állami vagyongazdálkodásról való szabályozásért felelős minisztérium”, vagyis a Németh Lászlóné irányította Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak adná át. Ennek oka valószínűleg az, hogy a dohány-kiskereskedelemből befolyó koncessziós pénzek nem az állami bevételeket növelik, hanem a rendszer fenntartását szolgálják majd.
A cigarettakereskedelem átalakítása azonban így sem ígérkezik kis üzletnek. Az éves szinten mintegy 300 milliárd forint forgalmú legális piacon alaposan átrendezheti az erőviszonyokat a tervek szerint jövő év júliusától startoló nemzeti dohányboltok rendszere. A szektor nagy részét lefedő multik – British American Tobacco, Philip Morris – számára a jelenlegi szabadpiaci rendszer fő előnye, hogy a nagy kereskedőláncokkal olyan reklámszerződéseket tudnak kötni, mellyel elérik, hogy a hipermarketekben az ő termékeiket helyezzék ki a legjobb helyekre. A nemzeti dohányboltokban azonban a törvényhozói szándék szerint egyetlen gyártó sem kap a többi rovására nagyobb felületet, ami annyit jelent, hogy a jelenleg a hazai piac egy kicsi szeletét birtokló magyar tulajdonú Continental Zrt. kerül azonos platformra a nagyokkal.
A most benyújtott módosítások szerint októberben hirdetik meg a dohánykereskedelmi koncessziókat, melyek húsz évre szólnak, a pályázatokat december 31-ig bírálnák el, és júliustól indulna az új rendszer. A kiírást két országos napilapban, illetve a pályázat szerinti település illetékes megyei kormányhivatal honlapján teszik közzé 30 nappal a pályázat elbírálása előtt. A tender során előnyben kell részesíteni a munkanélkülieket, a megváltozott munkaképességűeket, ám a gyesről visszatérő kismamákat nem, mivel azt az egyik módosító –indoklás nélkül – kihúzná a kedvezményezetti körből.
A törvényhozók a korábbi 5-6 ezer helyett immáron hétezer körüli dohánybolt létrejöttével számolnak, ám ez még így is jóval kevesebb, mint a jelenlegi 40 ezer körüli eladóhely. Pontosan emiatt gondolták úgy a törvény megalkotói, hogy az olyan kistelepüléseken, ahol nem éri meg egy specializált dohánybolt létrehozása, mozgóboltokat hoznának létre, amivel a feketekereskedelem, a nemzeti dohányboltok nyitása után várható elharapódzásával is felvennék a versenyt – kérdés persze, hogy milyen sikerrel.
