Hitelből lesz a munkahely?
A kormány semmilyen körülmények között nem mond le a munkahelyvédelmi akciótervről – lényegében ez szűrhető le Orbán Viktor parlamenti felszólalásából. A kormányfő nem sokkal azután beszélt erről, hogy nemzetgazdasági minisztere az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában – rendes, éves meghallgatásán – elmondta: a program forrását biztosítani hivatott tranzakciós illetéket valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra. Matolcsy György szerint az akcióterv ezen bevételi lába, attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti az illetéket, stabil.
Matolcsy György optimizmusát egyelőre nehéz értelmezni. A Nemzetgazdasági Minisztérium most még úgy számol, hogy a 300 milliárdos programhoz 120 milliárd folyik be az MNB-től, 140 milliárdot a bankok fizetnek, míg további tízmilliárd forint a Magyar Államkincstártól érkezik. Ez így összesen 270 milliárdot jelent, vagyis a jegybank kiesése komoly érvágás lenne. Hogy az MNB megsarcolásának ötletével gondok lesznek, azóta lehet tudni, hogy az elképzelés egyáltalán felmerült.
Az Európai Központi Bank sérelmezi a lépést, melyet a jegybanki függetlenség megsértéseként értelmez, véleményét pedig a hiteltárgyalásokon az Európai Bizottság képviseli, mely az intézkedés átmeneti jellegét is problémásnak tartja, az MNB-nek így okozott veszteséget ugyanis a következő évben a költségvetésből pótolni kell. A kormány most valószínűleg a hiteltárgyalások keretében kényszerül majd engedni a kérdésben.
A jegybanki pénzek pótlására a lapunknak név nélkül nyilatkozó elemzők szerint több lehetősége is van a kormánynak. A kabinet eddig is kreatív volt, ha forrásbevonásról, új adók kivetéséről volt szó, de elképzelhető már meglévő terhek, például a jövedéki adó további emelése is. Ugyanakkor Matolcsy György szavaiból arra lehet következtetni, hogy a pénzügyi szektortól várnak nagyobb hozzájárulást.
Megoldás lehet az ügyletenként hatezer forintban meghatározott illetékplafon eltörlése vagy megemelése, esetleg az egyezrelékes illetékkulcs növelése. Ám ezek egyrészt a bankokkal kötött megállapodás felrúgását jelentenék, másrészt fennáll a veszélye annak, hogy a nagyobb pénzeket mozgató vállalatok külföldre helyezik át pénzforgalmukat. Orbán Viktor szavaiból azonban ki lehet olvasni egy másik lehetséges megoldást is. Arról beszélt, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv lesz az alapja annak az alternatív javaslatcsomagnak, amellyel a kormány készül az IMF-tárgyalásokra, míg a hitelmegállapodás legfontosabb céljaként a munkahelyek megvédését említette. Ha a kettőt összekapcsoljuk, elemzők szerint akár az is elképzelhető, hogy ebből a forrásból, a valutaalap pénzéből teremtenék elő a szükséges összeget.
Az ötlet mellett szól, hogy a nemzetközi szervezetek, a valutaalap és az Európai Bizottság részben megalapozatlannak (MNB és államkincstár), részben kockázatosnak tartja az akcióterv forrásoldalát, ám ha a kormány hitelből teremtené elő az elvileg a gazdaság bővülésével járó program költségét, abban már elvileg nem találhatnának kivetnivalót.
