A bankadóból várt pénz fele sem folyik be
A nemzetgazdasági tárcától kapott tájékoztatás szerint a bankok – az általuk idén benyújtott, a tavalyi évet érintő 117 darab önrevízió alapján – összesen 100,4 milliárd forint visszatérítésre jogosultak. Ezt az összeget kivétel nélkül állampapírban kapják vissza: július végéig 89,2 milliárd forint került vissza a bankokhoz állampapír formájában, a fennmaradó rész pedig augusztusban landolt náluk. Ez részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért lett magas, 122 milliárd forintos a központi alrendszer hiánya az előző hónapban, amint arról a múlt héten beszámolt a nemzetgazdasági tárca.
Ez a megoldás vélhetően nem csak a költségvetési elszámolást érinti, hiszen az állampapírokkal az adósságállományát is növeli a kormány – igaz, ha a készpénzkifizetést választotta volna, annak finanszírozására is forrást kellett volna bevonnia az adósságpiacról. A szaktárca tájékoztatása szerint a végtörlesztési konstrukció összességében 370,2 milliárd forint bruttó veszteséget okozott a hitelező pénzügyi intézményeknek, amelyből 30 százalékot, azaz 111,1 milliárd forintot igényelhetnek vissza a pénzügyi szervezetek különadójából a 2011. évre vonatkozó bevallásuk önrevíziójával.
A visszaigénylést korlátozó egyetlen tényező, hogy a jogosult társaságot megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a társaság 2011-re megállapított különadójának összegét. Azonban, ha az adó-visszatérítés meghaladja az intézmény 2011-re megállapított különadóját, akkor – az előbbi feltétel mellett – a különbözetet a kapcsolt vállalkozások közt szétterítheti. Az NGM szerint az év végéig még további mintegy ötmilliárd forint adó-visszatérítésre lehet számítani a végtörlesztés miatt. Ezen felül a pénzügyi szervezetek különadója soron további ötmilliárd forint bevételkiesés keletkezhet a bankszövetséggel kötött megállapodás további két pontjához – a 90 napon túli késedelembe esett devizahitelesek hitelkonverziójához és a hitelintézetek kkv-hitelállományának növekedéséhez – kapcsolódó visszaigénylések miatt.
Mindez azt jelenti, hogy miközben az éves bevételi terv ezen a soron eléri a 187 milliárd forintot, a szaktárca jelenleg 76 milliárdos bevétellel számol. Ebből július végéig 6,4 milliárd jelent meg a büdzsében, de a minisztérium szerint ez nem probléma, már az év elején kalkuláltak a kieséssel. A törvényi előirányzat egyébként szinte párhuzamosan a bankokkal kötött megállapodás tető alá hozásával lett hatályos, vagyis a tervezés során nehezen lehetett figyelembe venni a megállapodás hatását. Az NGM-ben azt közölték a kieső bevétel pótlására vonatkozóan, hogy „a beépített tartalékoknak köszönhetően a 2012. évi költségvetési hiánycél ezzel együtt is tartható”.
A kormány és a Magyar Bankszövetség tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy a bankok végtörlesztésből eredő veszteségük 30 százalékát leírhatják a 2011-es bankadóból. Ám mire az egyezségből jogszabály lett, illetve február végével lezárult a folyamat, a pénzintézetek az utolsó fillérig befizették a közterhet, így azt már csak utólag, az idei költségvetés terhére tudta visszautalni az állam. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint 170 ezer, az aktuális árfolyamon 1354 milliárd forint értékű hitelt rendeztek az adósok a rögzített árfolyamnak köszönhetően 984 milliárd forint befizetésével. A kettő különbözete, 370 milliárd lett a bankok vesztesége, s ennek 30 százalékát, tehát 111 milliárd forintot írhattak le a bankadóból.
A bankadóból származó idei bevételeket azonban nem csak a végtörlesztés erodálja. Már a tavaly év végi megállapodásban is szó volt róla, júniusban pedig a parlament törvénybe foglalta, hogy a bankok 2012-ben a hitelezés élénkítésével, illetve a nehéz helyzetben lévő adósok mentésével mérsékelhetik terhüket. Előbbi azt jelenti, hogy a pénzintézetek a lakáshitel és a lízingszerződések állományának növelésével, az uniós pályázatokhoz önerő kiegészítése céljából, illetve az előfinanszírozáshoz nyújtott hitelek bővítésével, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak biztosított források szinten tartásával csökkenthetik a bankadót meghatározott mértékben.
Utóbbi a devizahitelek forintosításához kapcsolódik: azon ügyfelek adósságát, akik már tavaly szeptemberben is legalább 78 ezer forinttal tartoztak minimum kilencven napja, a bankok szeptember végén forintra váltják át, s elengedik az adósság negyedét. Az ebből származó veszteség 30 százalékát pedig leírhatják a bankadóból. Ami a hitelek forintosítását illeti: az eddigi adatok alapján az erre jogosultak 25-30 százaléka élt a lehetőséggel (bár a K & H a minap 40 százalékos arányról számolt be), vagyis az érintett 240 milliárdos állományból 60–72 milliárd forint értékű hitelt válthatnak át a bankok. Ez azt jelenti, hogy 15–18 milliárdot engednek el a pénzintézetek, és ennek 30 százalékát, 4,5–5,4 milliárd forintot írhatnak le a bankadóból, ami megfelel a szaktárca várakozásainak.
