Az ismertebb Széchenyi-kártya-konstrukciók, vagyis a folyószámla-, forgóeszköz-, beruházási, támogatást megelőlegező, önerő kiegészítő és agrárhitel mellett a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára elérhetőek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a szintén állami Eximbank, és az Európai Beruházási Bank (EIB) forrásai is.

Az MFB idén megújította több, kedvezményes kamatozású hitelprogramját, azok feltételeit vonzóbbá tette a cégek számára. Beruházási hitelekhez és éven túli nem rulírozó forgóeszközhitelekhez árazás szempontjából a legkedvezőbb az MFB által kínált forrás, hiszen a forinthitel kamatszintje euróbázisú (Euribor), tehát az ügyfél nem viseli az euróhiteleknél megszokott árfolyamkockázatot, mégis hasonló kamatszinten jut forráshoz. Az Eximbank által refinanszírozott hitelkonstrukció OECD-szabályok alapján versenyképes árazású, fix kamatozású forrást nyújt az exportáló cégeknek árualapjuk létrehozása, bővítése, exporttevékenységük előmozdítása érdekében. Az EIB által refinanszírozott hiteleket beruházásokra és forgóeszköz-finanszírozásra veheti igénybe a kkv-szektor kedvező kamatfeltételek mellett – hívták fel a figyelmet az UniCreditnél.

A hagyományos banki termékek és a támogatott konstrukciók igénylői, illetve a hitelcélok között nincs számottevő különbség, de a refinanszírozott, dotált kölcsönök esetében egyértelműen meghatározzák azt az ügyfélkört, amely jogosult a hitelt igénybe venni, valamint azt is, hogy milyen feltételek mellett és milyen célra igényelhetőek ezek a források. A közvetve (például az árfolyamkockázat átvállalásával), vagy közvetlenül (mondjuk kamattámogatással), állami vagy uniós forrásból támogatott kölcsönök mégis képesek hozzájárulni a hitelezés bővüléséhez, mert a cégek így egyszerűbben és olcsóbban jutnak pénzhez.

Állami támogatást, garancia díj-kedvezményt is tartalmazó kezességvállalás esetén (Garantiqa, Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) a bankok valamivel engedékenyebbek, mint saját konstrukcióiknál. A biztosítéki elvárások általában kevésbé szigorúak a garanciával nem rendelkező termékekhez képest, hiszen a kockázat egy részét a garanciaintézmény vállalja át. Ily módon a hitelösszeg is magasabb lehet. Az elbírálás is gyorsabb: a szempontok ugyan hasonlók, ám mivel a termékek feltételrendszere, kondíciói és biztosítéki feltételei standardizáltak, így a hitelbírálat folyamata egyszerűbb.

Léteznek ugyanakkor olyan támogatott konstrukciók is,melyeket kifejezetten azért hoztak létre, hogy a hitelezhetők körét bővítsék. Ezek olyan vállalkozások finanszírozását célozzák, melyek önerejükből nem vagy csak nehezen és drágán jutnának pénzhez, mint például az induló mikrovállalkozások. A támogatott konstrukciók egy része olyan jellegű hitelcélokat tartalmaz, melyek nem elérhetők a hagyományos banki finanszírozási keretek között. Ilyen például a Széchenyi támogatást megelőlegező és az önerő kiegészítő hitel – tették hozzá az UniCreditnél.

A támogatott hitel jelentősen könnyítheti a törlesztési terheket, ezáltal biztonságosabban vághat bele a fejlesztésbe a tőkeszegényebb cég is, ráadásul bizonyos fejlesztéseket támogatások nélkül nem is végeznének el a vállalkozások – mondták a Budapest Banknál. Elsősorban a környezetvédelmi beruházásokat, az állatjóléti fejlesztéseket csak magas támogatási intenzitással lehet megvalósítani – ugyanis a tevékenység jövedelmezősége nem viselné el különben a finanszírozás terheit.