Indoklása szerint erre azért van szükség, mert a pénzpiacokon tapasztalható nehézségek kikezdik az országok növekedési lehetőségeit és kedvezőtlen hatással vannak az inflációra is. Szerinte ez a lépés alkalmas arra, hogy kezelje a kötvénypiacokon tapasztalható „rendellenességeket”, ezen felül az árstabilitást is kézben tudják tartani. Ezt azonban – s talán ez a legkevésbé meglepő – nem teszik ingyen. A programban részt vevő államok részéről széles körű és mélyreható reformokat várnak el. Sőt, amennyire lehetséges, „nem árt”, ha a csatlakozó országok az IMF-programban is részt vesznek.

Mario Draghi, az EKB elnöke. Készen állnak a beavatkozásra

Az előzetes híreknek megfelelően az EKB nem tart igényt az elsőbbségi hitelezői státusára. Az ugyanis gyengíthetné a program hatékonyságát és csorbítaná eredményeit, hiszen ilyen helyzetben a befektetők távol maradhatnak az EKB programjában részt vevő országoktól, mert csődhelyzetben a pénzüket csak később kapnák meg a központi bankhoz képest. Az is javítja a piaci szereplők hangulatát, hogy a kötvényvásárlási programnak nincs mennyiségi célja, vagyis egy-egy akció mérete szabad, azaz elméletileg nincs felső korlát. Mario Draghi a bejelentés kapcsán azért megjegyezte: a valutauniós pénzügyi stabilitási és mentőmechanizmusok alkalmazására a kormányoknak készen kell állniuk.

A bejelentésnek közvetve ugyan, de kedvező hatásai lehetnek itthon. A lépés következtében vélhetően enyhül a nyomás az eurózóna kötvénypiacán, amely után a hozamszintek is csökkennek. Miután a befektetők ezekhez adják hozzá más, az övezeten kívüli országok kockázatfelárát, így az említett államokban – jelen esetben Magyarországon is – hozamcsökkenés lehet, még úgy is, hogy valójában az ország megítélése nem változott.

– Ez persze csak abban az esetben áll fenn, ha közben a kockázatvállalási hajlandóság nem romlik, s egy-egy állam megítélése nem változik időközben – jegyezte meg Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. A magyar belpolitika ugyanakkor képes gyengíteni ezt a hatást: ilyennek tekinthető Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi jelzése az IMF-tárgyalásokról, ami növelte a kétségeket, hogy egy ideig nem lesz megállapodás. Az sem javítja a helyzetünket, hogy a kormány gazdasági programja egyre gyengébb lábakon áll, mind nagyobb lyukak keletkeznek a költségvetésben, s azokat olyan intézkedésekkel kívánják befoltozni, amelyeknek nem látszik a biztos háttere. Ilyen például az adózási morál javítása, de a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó tranzakciós illeték bevezetése ide sorolható. Mindezek együttesen pedig a EKB kötvényvásárlási programjának kedvező hatásait részben vagy egészében ki is olthatják – tette hozzá az előzőekhez az elemző.

Mario Draghi egyébként tegnap egy másik, az eurózóna alapkamatára vonatkozó bejelentést is tett, amelyre normális időkben sokkal nagyobb figyelem irányult volna. Mint elmondta az EKB kormányzótanácsa nem változtatott az eurózóna alapkamatán, így az továbbra is 0,75 százalék. Mindez annak ellenére alakult így, hogy a piac egy része szerint „bőven megérett a helyzet” a kamatcsökkentésre, igaz, a tartás mellett hasonló számban érveltek. A döntés előtti helyzetet pontosan tükrözi a Bloomberg által megkérdezett elemzők megosztottsága. A megszólított 58 szakemberből 30 arra számított, hogy marad az irányadó mutató, 28 viszont annak mérséklésével kalkulált. Az eredmény szerint a kormányzótanács nem látta terét a kamatvágásnak.