Az eredetileg a Fejér Megyei Bíróságon elindított perben a Hervis arra kérte a magyar bíróságot, hogy az azóta befizetett válságadójuk miatt kötelezze önvizsgálatra a NAV-ot,mondván: az adó ellentétes az uniós joggal, mivel az hátrányosabban érinti a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi vállalkozásokat, mint a hasonló magyar cégeket. Bár a székesfehérvári bíróság elvileg saját hatáskörében is eljárhatott volna, ám jobbnak látta ha az EB dönt az ügyben, és azt augusztus közepén oda utalta.

Piaci vélekedések szerint valószínűtlen, hogy a magyar Hervis önálló akciójáról lenne szó – a 11 milliárd forintos forgalmú sportszerkereskedőnek csak elenyésző, néhány millió forintot tehetett ki az adója –, sokkal valószínűbb, hogy tulajdonosa, az osztrák Spar lépett. Ha így van, az nem az első akciója lenne az osztrák anyavállalatnak. A Die Welt még 2011 januárjában írta, hogy 13, Magyarországon is jelen lévő multicég – köztük az Spar – közösen lobbizott a válságadókkal szemben. Később a legnagyobb hazai multi-kereskedőcégek – ismereteink szerint a Spar is – közösen panaszolták be az Európai Bizottságnál az éves szinten az ágazatból 30 milliárdot kiszivattyúzó válságadó miatt az Orbán-kormányt. A bizottság ugyan végül idén nyáron kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben, ám ez még 2-3 évig elhúzódhat.

Vélhetőleg ez késztethette arra a Spart, hogy egy elegáns jogi huszárvágással Magyarországról közvetlenül az Európai Bíróság elé utaltassa peres ügyét, pláne, hogy a kötelezettségszegési eljárásban is az uniós bíróság mondta volna ki a végső szót, csak jóval később. A bíróság viszont így akár másfél éven belül dönthet a kérdésben, az ítélete vonatkozó része pedig nemcsak köti a magyar bíróságot, hanem az ágazat más szereplőinek az ügyeire is kiterjeszthető lesz. A luxemburgi döntés tétje nem kicsi: 2010-ben és 2011-ben összesen 60 milliárd forintot szedett be a kabinet a multi-kereskedőláncoktól, így egy vesztett per hozadékaként a kamatokkal és elmaradt haszonnal együtt jóval a százmilliárd forint felett kell majd helytállnia annak a kormánynak, amelyik idején a döntés megszületik.