A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy látja, csupán átmeneti jelenségről van szó, ezért óv a túlzott reakcióktól. Olyannyira, hogy közleményében még az összesített rangsorban elfoglalt helyezésünkről sem tesz említést. Sajnálattal jegyzik meg, hogy a megkérdezett vállalatvezetők szubjektív véleménye miatt torzult a kép, pedig a kormány kiemelkedően sikeres volt: a rangsor makrogazdasági környezetet értékelő pillérén belül például Magyarország 23 hellyel előrelépve a 44. lett. S ha a reformok beérnek, még feljebb emelkedünk.

Bár a szaktárca szerint a válság és a válságkezelő lépések számlájára írható a visszaesés, ennek ellentmond, hogy a hozzánk hasonlóan recesszióba süllyedt csehek mindössze egy hellyel csúsztak lejjebb, s így a 39.-ek, míg a lengyelek megtartották 41. helyüket. Sovány vigasz, hogy Szlovákia a 69.-ről a 71. helyre esett vissza, Románia pedig egy helyet rontva a 78. lett. Érdekesség, hogy a baltás gyilkos hazája, Azerbajdzsán velünk éppen ellentétes pályát fut be, versenyképességi mutatói alapján az 55.-ről a 46. helyre rukkolt elő.

A 12 témakörben több mint 110 szerteágazó, a versenyképességet érintő szempont figyelembevételével kialakított rangsor egyharmadrészt nyilvános adatokon, kétharmadrészt a megkérdezett vállalati felső vezetők értékítéletén alapszik. Az adózási, jogi, adminisztrációs környezet, az infrastruktúra, a pénzügyi és politikai rendszer fejlettsége mellett a vállalkozásokat közelről érintő oktatás, munkaerőpiac, bérrendszer, egészségügyi ellátás minősítését is kérték a cégvezetőktől.

Kétharmad ide vagy oda, a politikai stabilitást tették most a legtöbben az első helyre a Magyarországgal való üzletelést leginkább hátráltató tényezők közül. A Bajnai-kormány alatt ez az ötödik helyen szerepelt. A második helyen a finanszírozási nehézségeket jelölték meg a cégvezetők, ami a bankadóval és a végtörlesztéssel kivéreztetett, veszteséges hazai bankrendszer állapotát tekintve nem is csoda. A harmadik legélesebb kritika az adószinteket illeti, majd az adószabályozás következik. Az ötös listát az állami bürokrácia „hatékonysága” zárja, jóllehet a munka törvénykönyvének vállalkozóbaráttá tétele, a szakszervezetek háttérbe szorítása mellett a több mint egy éve meghirdetett, durván ezermilliárd forintos munkáltatói megtakarítást ígérő, az állami bürokráciát csökkentő terv is kifejezetten ezt célozta meg.

Eredményről tehát e téren korai beszélni, különösképp hogy 2010-ben az állami bürokrácia nem is szerepelt a legfontosabb kritikák között. Bajnaiék alatt az 58.-ról az 52. helyre jött föl az ország a versenyképességi listán. Két évvel ezelőtt a legtöbb gondot az adók nagysága, az adószabályozás és a finanszírozás mellett a korrupció jelentette. Utóbbi most a hatodik helyen áll, jelezve, hogy a helyzet az ígéretek ellenére nem sokat javult – legalábbis ezt érzik a bőrükön a megkérdezettek.

A versenyképességi jelentés megállapításai tükrözik a Magyarországon működő német vállalatok aggodalmait – mondta lapunknak Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs osztályvezetője. Az áprilisi konjunktúrajelentés és a WEF felmérése szerint is az a legfontosabb, hogy gyökeres javulás következzen be a gazdaságpolitika kiszámíthatóságában. Intő jel, hogy a svájci felmérés is nagyon gyengének értékeli a befektetők és a tulajdonjogok védelmét, a jogi szabályozás hatékonyságát, és túlzottnak ítéli a bürokráciát. Ezek az előkészítés alatt álló befektetési döntések szempontjából lényeges szempontok. A német vállalatok egyelőre nem úgy érzik, hogy Európa legversenyképesebb üzleti környezetét alakítanák körülöttük. Wölfer emlékeztetett arra, hogy a régiót befektetési szempontból egységesen kell kezelni. Így viszont látható, hogy sok helyütt legalább ilyen vagy ennél még versenyképesebb feltételekkel csábítják a német cégeket. Dirk Wölfer hozzátette: a nagy befektetések sorsát nem az ilyen felmérések döntik el, de információikkal közvetetten mégis befolyást gyakorolnak a döntéshozókra.

Svájc kibérelte az első helyet

Svájc megszakítás nélkül negyedik éve vezeti a legelfogadottabb módszertannal készített versenyképességi világranglistát. Szingapúr tartja második helyét, míg a svédekkel helyet cserélő finnek feljöttek a dobogóra. Nagy meglepetés a top 10-ben nem volt, hacsak az Egyesült Államok lecsúszását az 5.-ről a 7. helyre nem tekintjük annak. Hollandia az 5., Németország a 6., Nagy-Britannia a 8., majd Hongkong és Japán zárja a tízes sort.