Sávváltásra kényszerült a kormány?
Árulkodó mondat hangzott el az m1 tegnap reggeli műsorában: Németh Zsolt külügyi államtitkár az azeri–örmény konflikus kapcsán úgy vélekedett, hogy „az azeriek érzékelték a vádat, miszerint itt valamiféle hullakereskedelem lenne, azért közölték, hogy nem vesznek állampapírt”.
A kormány részéről eddig senki sem beszélt a nyilvánosság előtt ennyire egyértelműen arról, hogy Magyarország és Azerbajdzsán között valamiféle megállapodás szövődött volna állampapír vásárlására. Az azeri fél az elmúlt napokban hevesen tagadta, hogy ilyesmire készülne, igaz, a cáfolatok azután érkeztek, hogy Bakuban elnöki kegyelemben részesült Ramil Safarov, aki 2004-ben meggyilkolt egy örményt Budapesten.
Azon túl, hogy nyilvánvalóvá vált a tranzakció előkészítése, az is kiolvasható az államtitkár nyilatkozatából, hogy a Bakutól várt két-három milliárd eurós befektetésre nem számíthat a kormány, tehát ezt a pénzt más úton kell előteremtenie. Kérdés, hogy a térségben talál-e egy másik államot, amely egyrészt rendelkezik erre alkalmas, olajpénzekkel feltöltött alappal, másrészt az események tükrében az is kérdéses, hogy egyáltalán szóba állnak-e a magyar kormánnyal, és nem vezetik-e meg úgy, ahogy az azeriek tették. Egyes elemzések szerint a törökök szimpátiája Safarov átadása után is megmaradhatott, Ankara ugyanis nem örménybarátságáról ismert. S az sem titok már egy ideje, hogy az azeri mellett a török kötvényvásárlók kegyeit keresi a kormány.
A pénzre jelenleg nincs égető szüksége a kormánynak, a lejáró adósságát fedezni tudja forintforrásaiból, sőt egyes számítások szerint akár a választásokig is finanszírozni lehet az országot a jegybankban rendelkezésre álló nemzetközi (IMF) hitelből, vagy ha a kényszer azt diktálja, akár az egyébként tartós befektetésként kezelt Mol-részvénycsomagból. Arra viszont jól jönne ez a pár milliárd euró, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon erőteljesebben tudja képviselni a kormány a saját álláspontját, nyilvánvalóvá téve a tárgyaló feleknek, hogy nincs kiszolgáltatva a jóindulatuknak, azaz nincs rászorulva a pénzükre. S nem kell mindenáron megkötni az alkut, ami adott esetben fájdalmas megszorításokkal járhat például a szociális szférában vagy a nyugdíjaknál.
Ennek ismeretében érdemes értékelni a tárgyalások kapcsán tegnap elhangzott kormányzati nyilatkozatokat. Az ügyben megszólalt Orbán Viktor kormányfő, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, főtárgyaló (aki szerint nem úszható meg az IMF-hitel) és Rogán Antal kormánypárti frakcióvezető is. Mind arról beszéltek, hogy még az idén meglehet a megállapodás az IMF-fel. Volt, aki ezt őszre tette, de Rogán szerint is az év vége előtt lehet szerződés. Sőt Rogán a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, hogy ha meglesz a megállapodás az IMF-fel, akkor a jövő évi költségvetést úgyis módosítani kell.
A több helyről érkezett megerősítés a megállapodás idei esélyéről arra utal, hogy a kormány manőverezési lehetőségei beszűkültek. Az azeriektől remélt biztonsági pénz mégsem tud stabil hátországot nyújtani, ahhoz pedig, hogy máshonnan szerezzen forrást még az idén, már előkészítő tárgyalásoknak kellene folyniuk. Németh Zsolt mondatai a „hullakereskedelemről” és az azeriek reakcióiról világossá teszik, hogy a kormány nem erre a helyzetre készült, váratlanul érte, hogy Baku visszatáncol a kötvényvásárlástól, ezért irányt kell módosítania.
Nálunk pattog
A labda most a magyar térfélen van – jelentette ki tegnap külföldi tudósítók előtt Orbán Viktor, arra utalva, hogy a kormány dolgozik a válaszokon az EU és az IMF ajánlásaira, amelyeket a hitelszerződéssel összefüggésben – még a nyári látogatásuk után – adtak át a kabinetnek. A miniszterelnök kijelentette, hogy semmi sem veszélyezteti a kormány munkahelyvédelmi programját, még az IMF-megállapodás sem.
Újabb eljárás
Szeptember 27-én kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a tranzakciós illetékről szóló szabályozás miatt – írta tegnap a Bruxinfo. Az eljárás megindítása attól függ, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabály hatálya alatt marad-e. Az eljárás azóta a levegőben lóg, hogy az Európai Központi Bank közzétette elmarasztaló állásfoglalását a törvényről.
