Magyarország a Gazprom-ügy kárvallottja
Kétségtelen, a hazánkat képviselő E.ON – számos uniós államhoz hasonlóan – a gáztőzsdéken kialakuló kurzusnál most jóval drágábban veszi a gázt. Ennek az az oka, hogy a gazpromos szerződés automatikus árképlete a gázárat az olajéhoz köti, amely az utóbbi években elszakadt a gáztőzsdéken kialakuló trendektől.
Ez ugyanakkor Európában nem egyedi: más, például norvég vagy algériai gázszállítók is előszeretettel élnek ezzel a formulával. Rendkívül sok bírálat éri a „vedd vagy fizess” elv alkalmazását is, miszerint a leszerződött, de – igény híján – át nem vett mennyiségeket részben szintén ki kell fizetni. Ugyanakkor tény, hogy e feltételeket Magyarország 1995-ben vállalta. Kétségtelen az is, hogy a 20 éves hatályú, 2015-ben lejáró szerződés első 15 évében a képlet diktálta díjak alacsonyabbak voltak, mint a szabadpiaci gázár. Az egyébként, hogy mennyit fizetünk, továbbra sem tudható.
Az EU azért is támadja a Gazpromot, mert nem enged szabad hozzáférést a vezetékeihez, valamint egyszerre végez szállítást és kereskedelmet. A kérdés számos, az orosz gázellátási övezethez tartozó államban – például Litvániában vagy Lengyelországban – élesen merül fel. Hazánkban ugyanakkor a Gazpromnak nincsenek jelentős energetikai érdekeltségei.
Forrásaink egybehangzó értékelése szerint az Európai Bizottság határozott lépésének alapja bizonyosan nem versenyjogi, hanem geostratégiai. Az unió területén évek óta érzékelhető a Gazprom piacszerzési vágya. Ez ugyanakkor hullámzó sikereket mutat. Magyarország például – kormányoktól függetlenül – inkább kisiklatta az orosz kezdeményezéseket. Az utóbbi hónapokban főként a tervezett Déli áramlat gázvezeték kapcsán alakult ki vita Brüsszel és Moszkva között. Az EU követeli a vezetékhez való szabad hozzáférés jogának biztosítását. A Gazprom erre úgy reagált, hogy akkor nem épít osztrák leágazást.
Egy versenyjogi szakértő úgy vélte: a Gazprom helyzete térségünkben kétségtelenül erőfölényes. A visszaélés bizonyítása ugyanakkor nem tartozik az egyszerű esetek közé. Ha egy hosszú távú szerződés tarifája néhány tíz százalékkal drágább a piacinál, az sokszor még beleférhet. Jogsértés talán száz százalék felett valószínűsíthető. A szakértő jelezte, az EB nyilvánvalóan indíthat versenyjogi eljárást a területén tevékenykedő, akár máshol bejegyzett cégek ellen, és számon kérheti rajtuk saját törvényei betartását is. Ilyen történt például a Microsoft esetében. Hozzátette: azt a jog nem vizsgálja, hogy egy cég egy elmarasztaló ítélet után milyen ellenlépéseket tesz. Semmilyen hatóság nem írhatja elő, hogy bárki szerződése lejárta után is szolgáltasson. Ha viszont egy vizsgálat során a megtámadott fél azzal fenyegetőzik, hogy elmarasztaló ítélet esetén beszünteti a neki kiszolgáltatott vevők ellátását, azt a döntésben minden „épeszű hatóság” figyelembe veszi – fogalmazott forrásunk.
Borzasztó helyzet
„Magyarország energiafüggetlensége jelenleg borzasztónak mondható, és talán még alá is becsültem” – kezdte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tegnapi konferenciáján a Megfizethető energia szekcióban elmondott felszólalását Holoda Attila, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium frissen kinevezett új energiaügyi helyettes államtitkára.
A helyzet javítására további vezetékes összeköttetések létesítését, kitűnő megújuló energiás adottságaink kiaknázását és energiahatékonysági programok indítását szorgalmazta, mert középtávon ez teremtheti meg a fogyasztói árak stabilitását.
