A szomszédok nem kérnek Orbánék tervéből
– A szlovák gazdasági minisztériumnak nincs tudomása a Wekerle-tervről, amelyről előzetesen senki sem egyeztetett velünk – válaszolta pozsonyi tudósítónk megkeresésére Stanislav Jurikovic, a tárca kommunikációs igazgatója. Közölte azt is, hogy Pozsony álláspontja szerint a visegrádi négyek kormányfőinek prágai találkozóján és más fórumokon fontos rövid távú – például a szlovák és a magyar energetikai rendszer összekötése – és stratégiai jelentőségű gazdasági döntések születtek, amelyek révén tovább gyarapodhat a regionális együttműködés. Ezért ezek valóra váltására, továbbá az uniós források még hatékonyabb felhasználására kell összpontosítani – közölte a kommunikációs igazgató.
Több szlovák gazdasági szakértő névtelenséget kérve arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medence megnevezés sok pozsonyi politikusban gyanakvást kelt, mert a magyar dominanciára való törekvést sejtik emögött, ráadásul uniós viszonylatban sem létezik ilyen nagy régió, amelynek utólagos elfogadása erősen kétséges, miként a magyar terv megvalósításának esélye is.
Érdeklődésünkre a véleményét névvel vállaló Gál Zsolt kifejtette: – A Wekerle-tervet hivatalosan kinyilvánított szándéka ellenére főleg belpolitikai célokra készült ábrándként és minden valóságalapot nélkülöző illúzióként tudom minősíteni. Tudomásom szerint előzetesen egyetlen érintett országgal sem egyeztetett a magyar kormány, ami ugyancsak hiteltelenné teszi a dokumentumot – szögezte le. A neves szlovákiai gazdasági elemző és egyetemi oktató szerint a Kárpát-medencei gazdasági térség merő fikció. Egykor a Monarchia jelentett európai viszonylatban is számottevő gazdasági erőt, és a Közös Piac egyfajta előfutáraként működött, de mára már teljesen megváltoztak a politikai és a gazdasági körülmények.
– Ma Közép-Európa leginkább német gazdasági érdekszféraként jellemezhető, vagyis a térség országai kivitelének jelentős része a németekhez kerül, ezért az érintett országok további fejlődése nagymértékben e kapcsolatok alakulásától függ – állítja a szakértő, aki komolytalannak tartja azt a szándékot is, hogy a közép-európai országok együttműködését valamiképpen Budapest irányítsa. Az elemző szerint Magyarország a régió országaihoz képest is lefelé csúszik, ott a legnagyobb az államadósság, csaknem minden gazdasági mutatóban utolsó a visegrádi négyek és a balti államok között, vagy annál alig jobb helyen szerepel. Vagyis a gazdasági súlya fokozatosan csökken.
– Elgondolkodtató az is, hogy ha Magyarországon hovatovább szitokszóvá válnak a multik, akkor miként értelmezzék a Mol, az OTP vagy a CBA ténykedését a szomszédos országokban? – vélekedett a szakértő, aki kifejtette: a két ország gazdasági együttműködése főleg a kis- és középvállalatok sokoldalú kapcsolatrendszere miatt eredményes, és „nem a szájkarate kategóriájába tartozó légvárakra épül”.
Bukarestben sem hallottak a Wekerle-tervről, pedig az számos területen olyan szintű együttműködést irányoz elő, amely a román kormány segítsége nélkül nehezen, illetve nem valósítható meg. A dokumentumban szó van többek között az infrastruktúra összehangolásáról, valamint a szakképzés egységesítéséről és a képesítések kölcsönös és automatikus elismeréséről.
– Ha a két kormány között konzultáció zajlott volna a tervről, tudnék róla – válaszolta bukaresti tudósítónk kérdésére Cristian Mateescu, aki az európai uniós tagországokkal való kétoldalú kapcsolatokért felel a román kereskedelmi minisztériumban. – Az ilyen kérdéseknek egyébként a közös kormányüléseken volna a helye – tette hozzá, arra is utalva, hogy a magyar–román együttes kormányülésre hivatalba lépése óta nem talált megfelelő időpontot a második Orbán-kabinet.
– Egy régiós együttműködés elvben csak jó lehet, de nehéz úgy együttműködni, ha az állítólagos partner nem tud róla – kommentálta a helyzetet lapunknak Ilie Serbanescu. A neves román gazdasági elemző szerint gyanakvást kelthet, hogy a Wekerle-tervben csakis olyan országok érintettek, amelyeknek a területén jelentős számú magyar kisebbség él; felmerülhet, hogy a magyar kormány nem jóhiszemű, és a terv célja nem a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, hanem a magyar befolyás növelése a régió országaiban.
Régiós gazdasági együttműködésre egyébként szükség volna Serbanescu szerint, viszont kevés esélyt ad egy ilyen tervnek. – Magáncégeknek nincs szükségük kormányzati jóváhagyásra, hogy partnereket keressenek, ha kell, egy másik országban. Természetesen a kormány támogatások révén ösztönözheti a vállalkozások terjeszkedését, azonban lehetőleg kerülnie kell Brüsszelt. Ha a Wekerle-terv végrehajtásába beleszólást kap az Európai Bizottság (például a piaci versenyre vonatkozó szabályokra hivatkozva), az biztosan nem tenne jót a programnak. Brüsszel, amely egyértelműen az EU magországainak érdekeit képviseli, abban érdekelt, hogy maga tárgyaljon Kínával vagy Oroszországgal, és nem nézné jó szemmel, ha e téren megjelenne egy kelet-közép-európai rivális – magyarázta az elemző.
Titus Corlatean román külügyminiszter egyébként tegnap, a román diplomácia fennállásának 150. évfordulója alkalmából tartott beszédében Ausztriát, Csehországot és Horvátországot nevezte Románia fő partnerének Közép-Európában.
Információink szerint a délszláv térségben sem tudnak többet a tervről, mint Pozsonyban vagy Bukarestben. Ottani szakértők szerint „van épp elég baja Szlovéniának, Horvátországnak, s inkább nyugati országok partnerségére vágynak”.
A Wekerle-terv regionális promotálásáról, a kormányközi egyeztetések időpontjáról megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de eddig nem kaptunk választ.
Ez volna a cél
„A Wekerle-terv fő stratégiai célja a hazai vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése” – írja a programban a nemzetgazdasági tárca. A cél megvalósítása érdekében a térségi infrastruktúra összehangolását és az egységes munkaerőpiac megteremtését jelölik ki feladatul. Ezenkívül elkülönített szakmai programokról tesznek említést, a térség gazdaságában jelentős súlyt képviselő ágazatokban, mint a jármű- és gépipari beszállítói együttműködések, vagy az élelmiszer-gazdaság.
