Az aukció eredeti tétje az volt: negyedikként új piaci szereplő indít mobilszolgáltatást, vagy a rendelkezésre álló frekvenciákat elárverezhetik a jelenlegiek között. A tenderen elindult a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank konzorciuma, rajtuk kívül még két magáncég, köztük a vietnami piacvezető mobiltársaság is pályázott, de az eljárás során mindkettőt kizárta az NMHH, így az állami konzorcium minimumáron, verseny nélkül jutott a frekvenciákhoz. A jelenlegi piaci szereplők pedig csak akkor licitálhattak volna ezekre, ha az első forduló nem hoz érvényes ajánlatot, azaz ha egyik jelentkező sem ajánlja meg az előírt minimumárat, a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es blokkokért összesen tízmilliárd forintot.

Az állami mobilcég azonban a frekvenciákat egyelőre nem használhatja, mert a bíróság – ideiglenes intézkedésként – ettől eltiltotta, tekintettel a három mobilcég által felvetett szabálytalanságokra. Ezek azért támadták meg az árverést lezáró határozatot, mert több jogszabálysértést is észleltek. Eredetileg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a frekvenciasávok felhasználási szabályairól rendelkező jogszabályban (Rat.) az első fordulóból az állami szereplőt éppúgy kizárni rendelte, mint a már piacon lévő cégeket. Az NMHH viszont nem így tett, annak ellenére, hogy a kiírás idején (s jóval azt követően is) a nemzeti fejlesztési miniszter által kiadott szabály hatályban volt.

Igaz, később az NMHH hozott egy saját Rat.-ot, amely már engedte az állami szereplő részvételét, de nem hatálytalanították az NFM szabályát, pedig az magasabb rendű szabályként irányadó, egymásnak ellentmondó jogszabályok esetén. Alighanem ezt próbálta meg orvosolni egy most júliusban született jogszabály, amely visszamenőleg szabályozza az összes ilyen jellegű állami eljárást, s konkrétan rendelkezik arról, hogy az NMHH által kiadott Rat. milyen más jogszabályt hatálytalanít automatikusan, felsorolva a miniszter korábban hozott rendelkezését.

Ezzel akár ki is húzhatták volna a dolog méregfogát, de a miniszteri Rat.-ot idén január elsején hatálytalanították, s így a fő kérdés elég egyszerű maradt: egy júliusban született törvény visszamenőlegesen hatálytalaníthat-e egy olyan jogszabályt, amely a törvény születésekor már nem volt hatályos? Fontos kérdés a belföldi roaming is: a három mobilcégnek az általuk megszerzett frekvenciákért nemcsak fizetniük kellett, de vállalni azt is, hogy az állami szereplő rendelkezésére bocsátják saját hálózatukat.

Volt olyan szolgáltató, amely már a pályázat beadásakor nyilatkozott, hogy a későbbiekben e kötelezettségét jogi úton vitatni kívánja, s az NMHH a nyilatkozat elfogadásával ezt tudomásul vette. Egy máig hatályos, a hálózati szerződéses kötelezettségeket szabályozó kormányrendelet szerint ilyen kötelezettséget csak piacelemzést követően lehet előírni, s az árakról a feleknek meg kell állapodniuk. Ezzel szemben a hatóság előírná, mely költségeket lehet figyelembe venni az ár megállapításakor, és piacelemzés sem történt.